Szabó Tamás  elmondta: általánosságban kijelenthetõ, hogy a biztosítók az esetleges díjemelésüket nem feltétlenül szabják a forint árfolyam-gyengüléséhez, ilyen mértékû árfolyam-változást nem érvényesítenek a biztosítások díjában. A legtöbb biztosító egyébként a termékmegújítást az év elején, a nyári szezon elõtt végzi, és hogyha vannak módosítások, azt akkor publikálja.

Amikor a biztosító kárt rendez, akkor gyakorlatilag a külföldi kórház - ellátó intézmény - által kiszámlázott euró vagy dollár összegét fizeti meg a kórház számára. Az esetek bizonyos részében az ügyfélnek direktben fizetik a károkat, ebben az esetben lehetõség van arra, hogy az ügyfél euróban vagy forintban kérje a térítést a saját számlájára. Ha forintban kéri, akkor több eljárásmód is létezik, a legtöbb biztosító a káresemény bekövetkeztekor számított MNB középárfolyam alapján forintosítja a felmerült kárigényt, és azt utalja az ügyfél számlájára, de vannak rugalmasabb megoldások is, ahol gyakorlatilag azt nézik meg, hogy az ügyfél mennyit fizetett egy külföldi ellátásért és a bankszámláján, a bankkivonatán megképzõdött forintos tételt térítik - mondta Szabó Tamás. 

A kórháznak és ellátóintézménynek közvetlenül utalt kártérítések összegénél a biztosítók hosszabb távú statisztikák alapján dolgoznak, illetve több tízéves tapasztalat alapján képezik meg azokat a limiteket, amelyeknél kockázatot vállalnak, és ehhez szabják a biztosítás díját. Ezek a limitek döntõen a 10-50 millió forintos sávban, vagy drágább biztosításnál 100-150-250 millió forintos sávban helyezkednek el. Ekkora tételeknél egy ilyen forintelmozdulás nem okoz olyan nagymértékû változtatási kényszert a biztosítóknál, mivel olyan kárstatisztikájuk van, ami alapján elõre tudnak tervezni.