A kereslet a diákok részérõl az egyetemi és fõiskolai kampuszok környékére irányul. Budapesten a BME, a Corvinus, az ELTE, a SOTE létesítményeinek elhelyezkedése miatt a belvároshoz közeli, jó tömegközlekedéssel rendelkezõ városrészek a kedveltek, különösen a VII., VIII., IX. kerület, illetve a XI. kerület – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezetõ elemzõje. Az egyetemi városokban is a kampuszokhoz közeli, jó közlekedéssel rendelkezõ ingatlanok a legkeresettebbek, a legfelkapottabb környékeken az árak is magasabbak.

Budapesten egyszobás lakást átlagosan havi 96 ezer és 116 ezer forint között lehet bérelni, elhelyezkedésétõl függõen, míg a vidéki nagyvárosokban már 73 ezer forinttól elérhetõ egy kis garzon.
„A magas árak és a költségek megosztása miatt ugyanakkor jellemzõ a közösségi lakáshasználat a hallgatók körében, azaz összeáll 2-4 fõ, és közösen bérel egy nagyobb lakást” – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum vezetõ elemzõje.

A diákok, fiatal pályakezdõk, az egyetemi élet során összeszokott baráti társaságok elsõsorban anyagi megfontolásból választják a közös életet: egy 140-160 négyzetméteres lakást közösen bérelve egy fõre vetítve lényegesen olcsóbb a lakhatás, mint önállóan egy kis lakást bérelve. Hozzáteszi: a hasonló, közös bérlésre alkalmas 2-3 szobás lakások átlagos bérleti díja a fõvárosban havi 144 ezer és 253 ezer forint között mozog, míg a vidéki nagyvárosokban átlagosan 112 ezer forint havonta. Aki csak szobát szeretne bérelni, a vidéki nagyvárosokban átlagosan havonta 40 ezer, Budapesten 52 ezer forintot kell átlagosan fizetnie.

Az egyetemisták nagy bánatára jelentõsen nõttek az albérletárak az elmúlt években. Míg 2009-ben a VI. kerületben átlagosan 1798 forintot kértek el négyzetméterenként a bérlõktõl az Otthon Centrum adatai szerint, addig 2018 elsõ félévében ez a szám 3139 forint volt. Ez pedig azt jelenti, hogy míg 2009-ben egy 40 négyzetméteres ingatlan bérlése ebben a kerületben 71 920 forintba került átlagosan, addig idén már 125 560 forintot kellett fizetnie annak, aki Terézvárosban szeretne egy garzont bérelni. Az árak kivétel nélkül minden kerületben jelentõsen emelkedtek.

Mivel a bérleti díjak gyakran azonos vagy nagyobb összeggel terhelik a családi kasszát, mint egy lakásra felvett hitel törlesztõrészletei, sok család dönt inkább úgy, hogy hitelbõl lakást vásárol az egyetemista gyermek számára albérleti díj fizetése helyett. Ilyen esetben a nagyobb lakás szobáit albérlõknek is ki lehet adni, ezzel csökkentve a hiteltörlesztés költségeit.

Egy átlagos – 2 szobás, 55-60 négyzetméteres lakás – havi hiteltörlesztése, megfelelõ futamidõ és kondíciók megválasztásával, akár olcsóbb is lehet, mintha ugyanezt a lakást bérelnénk – hangsúlyozza Soóki-Tóth Gábor.

Az Otthon Centrum friss eladási és albérleti statisztikáit böngészve Budapesten, kedvezõ fekvésû belváros-közeli vagy budai városrészekben 150–240 ezer forintos bérleti díjat kell havonta fizetni egy ilyen lakásért, amelyet 35-42 millió forintért lehet megvásárolni. Vidéken ugyanez jóval kevesebbe kerül, Gyõrben átlagosan 21 millió, Debrecenben 19,5 millió forint, Miskolcon még kedvezõbben 12-13 millióért keltek el ilyen méretû használt társasházi lakások idén. Igaz a vidéki albérletek olcsóbbak, 75 – 110 ezer forint körül szórnak.

A nagy különbség a lakásbérlés és a hitellel történõ vásárlás között az, hogy míg az albérlethez egy-két havi kaució a beugró, a hitel esetében jelentõs önrészre, vagy pótlólagos fedezetbevonásra (például meglévõ lakásra bejegyzett jelzálog) van szükség. Azt is figyelembe kell venni, hogy a hitel futamideje 20-30 év, a fõiskola, egyetem 4-5 év, ezt követõen a hitel fennmaradó része még jelentõs, mivel a futamidõ elején jellemzõen nagyobb hányadban a kamatot törleszti az adós.