Az olcsóbb finanszírozást biztosító, jól pörgõ személyikölcsön-piac miatt mélypontra jutott a hitelkártya-keretek kihasználása – még a kamatmentes idõszakban is. A növekvõ hitelfelvételi kedv ellenére még nem látszanak az áttörés jelei a magyarországi hitelkártya-piacon: mind a kibocsátott plasztikok száma, mind a nyilvántartott követelések állománya stagnált vagy csökkent a legfrissebb elérhetõ statisztikák szerint – írja a vg.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján.A jegybank által nyilvántartott hitelkártya-követelések állománya 2018 májusában többéves mélyponton, 154,9 milliárd forinton járt, ami ugyan csak 1 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, ám a 2015. májusinál 23 százalékkal alacsonyabb. Ezen belül a kamatozó követelések mennyisége 7,6 százalékkal, 100,6 milliárd forintra csökkent, a nem kamatozóké pedig 14,1 százalékkal, 54,3 milliárdra nõtt, ami arról tanúskodik, hogy a hitelkereteket nem igazán használják ki a plasztiktulajdonosok. A kamatozó és a nem kamatozó követelések arányában nincs nagy mozgás 2015 januárjától, mióta részletes statisztikát szolgáltat errõl a területrõl az MNB: az arány nagyjából kétharmad-egyharmad az elõbbiek javára. Az új szerzõdéseknél valamivel kedvezõbb a helyzet, mint az állományi adatoknál.
Az elsõ öt hónapban 631,8 milliárd forintnyi kamatozó keretet vettek igénybe az ügyfelek, ami 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbi 619 milliárdnál. Ezzel együtt az új szerzõdéseknél is csökkenõ a trend: 2014 januárja és májusa között az új szerzõdések mennyisége még megközelítette a 730 milliárd forintot.
A plasztikok számában sincs lényegi változás: az elsõ negyedév végén 1,294 millió Magyarországon kibocsátott hitelkártyát tartott nyilván a jegybank, ami nagyjából 15 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A hitelkártyák számánál egyébként – az elsõ negyedévtõl eltekintve – nincsenek nagy kilengések: a márciusig számolt öt évben 1,28 millió és 1,42 millió között mozgott a forgalomban lévõ plasztikok száma.