A jövõ évi költségvetésben az egészségügyre jutó plusz 101 milliárd forintra nem lehet azt mondani, hogy az semmi, de csak a szinten tartásra lesz elég, az ágazat rendbetételére aligha – mondta a Világgazdaságnak Kincses Gyula egészségügyi szakértõ. Kiemelte, hogy azon a területen, ahol az egészségügyben a legtöbben dolgoznak – vagyis az alapellátásban és az összevont szakellátásban –, 12 százalékos bérnövekedés lesz, de ennek nagy része a már beígért 8 százalékos emelésre megy el, vagyis nem igazán marad mozgástér.

Emellett jövõre sem tûnik el a kórházaknál minden évben megjelenõ 60-80 milliárd forintos adósságállomány, ráadásul a forint gyengülése miatt azzal is számolni kell, hogy az egyszer használatos eszközök, gyógyszerek, mûszerek is drágulnak, hiszen ezek nagy része importból származik – tette hozzá a szakember.

A KSH adatai szerint az egészségügyi szakmák közül csak az orvosok bruttó átlagbére haladta meg a nemzetgazdasági átlagot, igaz, a szakorvosoknál ez magasabb volt bruttó 560 ezer forintnál is.

A Magyar Nemzeti Bank 22 pontból álló modern egészségügyi javaslatai között is szerepel az egészségügyi dolgozók átlátható bérezési rendszerének kialakítása, a teljesítményvolumen-korlátok felülvizsgálata, a háziorvosi rendszer funkcióinak erõsítése, az egynapos ellátás kapacitásának növelése, a rendszeres állapotfelmérések és szûrõvizsgálatok támogatása, illetve a telemedicina fejlesztése is.



Címkék: egészségyügy |háziorvosi praxis |Kincses Gyula |KSH