A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 elsõ negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bõvült, ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel vélhetõen jelenlegi konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elõrejelzése szerint.
A GKI közleménye szerint idén Magyarországon a leggyorsabban az építõipar, a mezõgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bõvül. Kiemelték, hogy az építõipar szárnyalása a magas bázis miatt kevesebb lesz a tavalyinál.
Az ipari várakozások kedvezõek, de a jármûiparban zajló átalakulás, valamint az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közötti vámháború veszélye gondot okoz.
A beruházási ráta idén 22,5 százalékra emelkedhet, ami fõleg az állami – jelentõs részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhetõ, az üzleti befektetések visszafogottabbak.
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalékról mintegy 10 százalékra fékezõdik, ami a 7 százalék körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyûnél kisebb ütemû reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér a tavalyi 15 százalék után idén 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerõhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentõs.
A fogyasztás-bõvülés dinamikája 4,5 százalékkal vélhetõen idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5 százalékkal bõvül.
A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva várhatóan alig csökken, a közmunkások száma mérséklõdik.
Az infláció júniusra 3,1 százalékra gyorsult, ez a harmadik legmagasabb az EU-ban, az év során további emelkedés valószínû, többek között a gyenge forint következtében.
Az államháztartásban idén – tekintettel az EU felszólítására, s az EU-transzferek megelõlegezése miatt rendkívül magas pénzforgalmi hiányra – nem lesz magas a decemberi költekezés; bár ez ellen hatnak a 2019. évi EU- és önkormányzati választások. A tervezettnél valamivel kisebb, de a 2017. évinél nagyobb, 2,2 százalék körüli EU-módszertan szerinti deficit várható. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenõ bruttó hazai termék (GDP)-arányos államadósság várható.
Mivel a 2019. évi költségvetés túl optimista feltételezésekre épül, menet közbeni módosításokra, a tervezettnél kissé magasabb, de azért az ideinél alacsonyabb 2 százalék körüli hiányra kell számítani – olvasható a közleményben. A GKI közölte: Magyarország számára a kedvezõ világgazdasági folyamatok, az alacsony energiaárak és kamatok korszaka véget ért, a hat éve tartó európai konjunktúra feltehetõleg túl van a csúcspontján, a feltörekvõ országok devizája leértékelõdik.
Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, a kereskedelmi háború veszélye, az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett lényeges kockázat a Fed kiszámítható kamatláb-emelésének hatása.
Az EU jövõje szempontjából a Brexit mikéntje mellett bizonytalanságot okoz, hogy egysége gyengül, ezen belül a visegrádi ország-csoport is megosztott, például az orosz kapcsolat megítélésében – tették hozzá.