A személyi kölcsönöknél is gyorsan terjednek a fix kamatozású változatok, az új szerzõdések csaknem fele már öt évnél hosszabb kamatperiódusú – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból, írja a Világgazdaság. A jegybank statisztikái szerint 2018 elsõ öt hónapjában 77,6 milliárd forintnyi személyi hitelt vettek fel a háztartások öt évnél hosszabb kamatperiódus mellett, ez az összes új szerzõdés 45,1 százaléka. Eközben a változó kamatozású, de legfeljebb egyéves kamatfixálású személyi hitelek aránya 28,55 százalékot ért el az elsõ öt hónapban.
A lakossági ügyfelek fix törlesztõrészletek iránti igényének emelkedése jól tetten érhetõ azon is, hogy az öt éven túli kamatperiódusú hitelek új szerzõdéseinek mennyisége csaknem megduplázódott 2017 elsõ öt hónapjához képest, miközben a teljes új kihelyezett állomány „csak” 54,5 százalékkal emelkedett egy év alatt. Hosszabb távon vizsgálva a helyzetet még szembetûnõbb a változás:
2014 elsõ öt hónapjában még 74 százalék volt a változó kamatozású személyi kölcsönök aránya, miközben a végig fix árazásúaké mindössze 16,45 százalékot ért el.
A fix kamatozású konstrukciók térnyerésének több oka is lehet a személyi kölcsönöknél: a legfontosabb, hogy a bankok kínálatában is egyre nagyobb szerepet kapnak ezek a változatok. A másik ok, hogy a személyi hiteleknél nincsenek nagy különbségek az árazásban a fix és a változó kamatozású kölcsönök között: az MNB által kimutatott átlagkamatban legfeljebb 1-2 százalékpontos a különbség, ami bõven vállalhatónak tûnik a kiszámítható törlesztõterhekért cserébe. Ráadásul ezeknél a hiteleknél nem elsõsorban a kamatperiódus hossza, hanem sokkal inkább az igényelt összeg és az igazolt havi jövedelem nagysága határozza meg a kondíciókat.