Elérheti a százezer fõt is a drónhasználók köre Magyarországon, de közülük elenyészõ számban lehetnek azok, akik szabályosan, eseti légtérrel is rendelkeznek. Ez azért problémás, mert annak hiányában a drón által okozott károkat sem téríti a biztosító.

Sokkal korábban nem is éri meg elkezdeni az ügyintézést – tették hozzá –, mert a tapasztalatok szerint a 60 napnál késõbbi kezdõdátummal igényelt eseti légtereket a hatóság elutasítja azzal az indoklással, hogy a légtérszerkezetre gyakorolt hatás ilyen idõtávra nem vizsgálható. Ha közterületen szeretnénk forgatni, képeket készíteni, a felsoroltak mellett az illetékes önkormányzattól (magánterületnél a tulajdonostól) is szükségünk lehet hozzájárulásra. A sport-, valamint magáncélú tevékenységnél pedig a vállalkozásoknak még egy lépés kötelezõ: az eseti légtér igénylésén felül a tevékenységet be kell jelenteni az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. „A jelenlegi szabályozás kihívás elé állít mindenkit, aki drónt használna: nem tesz különbséget magán- és munkahasználat között, a játékboltokban kapható egyszerûbb és a több millió forint értékû, kiváló minõségû felvételt készítõ gépek között. Ez fõleg azoknak okoz nehézséget, akik munkához használnák, mivel a fotós, videós megbízásokra gyakran pár nappal a munkavégzés elõtt kapnak felkérést. Ennyi idõ alatt azonban esélyük sincs engedélyhez jutni” – mondta el Tuzson Gergely, a Drónpilóták Országos Egyesületének (DOE) elnöke. „Az okozott kárt a felelõsségbiztosítás is csak akkor fedezi, ha a drónt szabályosan, minden engedélyt beszerezve használta a tulajdonosa” – közölte Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment-igazgatója. Hozzátette: hasonló a helyzet akkor is, ha külföldön szeretnénk reptetni a drónunkat. „A Groupama Biztosító DOE-n keresztül elérhetõ drón-felelõsségbiztosítása például a külföldön okozott kárt is megtéríti, ha az üzemeltetõ rendelkezik a Groupama Biztosítónál kötött utasbiztosítással. Ám csak abban az esetben, ha az üzemeltetõk betartják az adott országban érvényes elõírásokat, és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel” – hívta fel a figyelmet Kádár Péter.
Nehéz megbecsülni, pontosan hányan birtokolnak drónt, hisz a hatóság nem vezet nyilvántartást az eszközökrõl. Tuzson Gergely szerint, ha a játékboltokban és nagyáruházakban kapható apróbb eszközökkel nem számolunk, akkor is százezres nagyságrendrõl beszélhetünk Magyarországon. A DOE-nek 560 magánszemély (jellemzõen 25– 59 év közöttiek) és 52 vállalkozás a tagja.
KA: A szabályozás nem tesz különbséget a magáncélú és a munkahasználat között