Az államháztartás központi alrendszere idén július végéig 1491 milliárd forint deficittel zárt, ezen belül a központi költségvetés hiánya 1557 milliárd forint volt, de az elkülönített állami pénzalapok 19,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 46,9 milliárd forintos többletet értek el. A központi alrendszer az elõzõ hónapokhoz képest lényegesen mérsékeltebb, 70,4 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a tárca.
A PM közleményéhez hozzátette, hogy 2018 elsõ hét hónapjában az általános forgalmi adóból 258,7 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból 149 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékokból 163,7 milliárd forinttal több bevételt könyvelhetett el a költségvetés, mint az elõzõ év azonos idõszakában.
Míg idén január-júliusban az uniós kiadások (1309,4 milliárd forint) több mint 20 százalékkal teljesültek magasabb összegben, mint a tavalyi év azonos idõszakában, addig az uniós bevételek összege csupán mintegy 162 milliárd forintot tett ki – áll a közleményben.
Nem lenne meglepõ, ha a pénzforgalmi hiány az év végére a tervezettnél magasabb lenne, ez azonban nem érintené az uniós módszertan szerint számolt deficitet – jelentette ki Banai Péter Benõ államháztartásért felelõs államtitkár az M1-en. Kiemelte: a pénzforgalmi deficitet az uniós támogatások megelõlegezése növeli. Az év elsõ hét hónapjában az állam különbözõ kedvezményezetteknek több mint 1300 milliárd forintot fizetett ki, amelyek 80-85 százaléka az uniótól bevételként várható – jegyezte meg az államtitkár. Azt is hozzátette, hogy eddig mindössze 162 milliárd forint érkezett meg Brüsszelbõl, vagyis jelentõs összegeket elõlegezett meg az állam.
Banai Péter Benõ rámutatott: az uniós módszertan szerint az uniótól várt összegek bevételként elkönyvelhetõk, így a kitûzött 3 százalék alatti hiánycél nincs veszélyben.
Arra is kitért, hogy a megelõlegezett összegek plusz finanszírozási terhet rónak az államra, az államadósság csökkentésének ütemét lassítják.