Allianz: jövõre kezdõdnek napviharok - ezermilliárd dolláros károkat okozhatnak!
2011.12.16
Óriási károkat okozhatnak a közeljövõben várható napkitörések: szerte a világban leállhatnak a villamos energia-hálózatok, és egyéb energia-infrastruktúrák – véli az Allianz biztosítótársaság. Az okozott károk nagysága elérheti az ezermilliárd dollárt. A napon végbemenõ gázkitörések, robbanások várhatóan 2012-13-ban tetõznek, felkészülni azonban igen nehéz rájuk, mivel pontos elõrejelzésük szinte lehetetlen.

Nap mágneses tevékenysége 22 éves ciklusban, a napfoltok gyakorisága pedig 11 évente tetõzik. A következõ ciklus várhatóan 2012-13-ban kezdõdik majd. A német biztosítási csoport jelentése szerint egy nagy napvihar – mivel pontos elõrejelzésére nincs lehetõség - óriási károkat, áramkimaradásokat okozhat, melynek értéke akár az ezermilliárd dollárt is elérheti.

A brit Lancaster Egyetem plazmafizika szakértõje, Jim Wild korábban a Reutersnek azt mondta: „rossz (ûr)idõjárási ciklusba lépünk”.

A nap felszínén végbemenõ óriási robbanás több milliárd tonna forró mágneses gázt juttat az univerzumba, amely ha eléri a föld mágneses terét, óriási napviharokat válthat ki. Az ezáltal kiváltott potenciális informatikai zavarok súlyossága a biztosítási és nemzetbiztonsági szakértõk figyelmét is felkeltette.

„Ha egy ország, vagy akár kontintens jelentõs részét hetekig, hónapokig tartó áramkimaradás érinti, akkor az igen komoly probléma” – tette hozzá Wild.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy nem lehet pontosan elõre jelezni, hogy mikor és milyen gyakorisággal következik be komoly napkitörés. A károk megelõzését akadályozza az is, hogy jelenleg egyetlen mûhold sincs elég közel a naphoz ahhoz, hogy kellõen gyors figyelmeztetést küldjön – mondta Wild. Hozzávetõleg 1 milliárd dollárba kerülne a mûholdak ilyen célú fejlesztése.

Az ûr-idõjárás tudománya relatíve új területnek számít, 50 évnél is rövidebb megfigyelési periódussal. A legnagyobb kárt okozó napvihar utoljára 1989-ben következett be, amely 9 órára üzemen kívül helyezte a kanadai Quebec tartomány szinte teljes áramhálózatát, 6 millió embert áram nélkül hagyva. Az elsõ tudományos feljegyzés 1859-bõl származik, amikor egy brit csillagász Richard Carrington fehér fényrobbanást figyelt meg a nap felszínén. Két-három nap múlva az amerikai távíró-hálózat vezetékei felhevültek, több állomáson tüzek keletkeztek.

Az Allianz jelentése szerint, egy hasonló méretû esemény ma jóval nagyobb károkat okozna az elektromos infrastruktúrában, több órás vagy napos áramkimaradásokat okozhat az EU-ban, leállhatnak a banki szolgáltatások, a GPS-navigáció, a rádió-kommunikáció és légiközlekedés