Az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban nemrég közzétett új tanulmány szerint a globális tengervíz hőmérséklete 2024-ben minden idők legmagasabb szintjét érte el.

Hét ország 54 kutatója több ezer műszert vetett be, hogy a világ összes óceánjára kiterjedően gyűjtsön adatokat mind a felszínen, mind a felszín alatt 2000 méter mélységig - ez utóbbit óceáni hőtartalomnak nevezzük.

A kutatók megállapították, hogy mindhárom általuk elemzett fő mérőszám rekordot döntött idén: a globális tengerfelszín hőmérséklete, a globális tengerfelszín átlagos hőmérséklete és a víz hőmérséklete a felszín alatt 2000 méter mélységig.

A kutatók 2023 és 2024 között a felső 2000 méteres óceáni hőtartalom óriási, 16 zettajoule-os növekedését regisztrálták. Ez a növekedés a világ 2023-as teljes energiatermelésének mintegy 140-szeresét jelenti.

Kevin Trenberth, az Aucklandi Egyetem egyik társszerzője és kutatója szerint szokatlan, hogy mindhárom mérőszám egy évben rekordot döntsön.

„A globálisan feljegyzett legnagyobb éveket az El Niño eseményt követő évek jelentik” - mondta Trenberth az EcoWatchnak adott videóinterjúban. „Az utolsó nagy ilyen év 2016-ban volt. Ekkor volt utoljára, hogy a globális felszíni átlaghőmérséklet, a tengerek hőmérséklete és az óceánok hőtartalma mind rekordszintű volt.”

2024, akárcsak 2016, egy olyan év volt, amelyet egy El Niño-esemény vége jellemzett, ami - mint azt Lijing Cheng vezető szerző a videohívás során kifejtette - az átlagosnál magasabb tengeri hőmérséklethez vezet. „Az El Niño idején” - mondta - a globális felszíni hőmérséklet nagyon magas. A La Niña hideg… így az évenkénti ingadozásokat az El Niño-La Niña ciklusok uralják.”

Cheng kifejtette, hogy bár az El Niño-jelenség óriási hatással van a tengerfelszíni hőmérsékletre, az óceánok hőtartalmára - vagyis a tengerszint alatti óceáni hőmérsékletre - csak kisebb szerepet játszik, amely tavaly szintén rekordokat döntött.

Az óceánok hőmérséklete az ember okozta éghajlatváltozás kritikus mutatója. A Föld globális felmelegedésből származó hőtöbbletének túlnyomó többsége - mintegy 90%-a - az óceánokban tárolódik.

A kutatók több műszert használtak az óceáni adatok rögzítésére, mondta John Abraham, a St. Thomas Egyetem társszerzője és kutatója az EcoWatchnak küldött e-mailben. „A legfontosabb, hogy Argo úszóknak nevezett eszközöket használtunk, amelyek olyan robotizált érzékelők, amelyek 2000 métert mozognak fel és le az óceánokban, és műholdakon keresztül küldik a hőmérsékleti adatokat a laboratóriumokba.”

Abraham azt is elmagyarázta, hogy a kutatók az adatok rögzítéséhez az óceánon áthaladó hajókról ledobott, a felszínre felhúzott hosszú drótokkal rendelkező, ún. expendable bathytermográfoknak nevezett műszereket használtak.

Az óceánok felmelegedése általában több és intenzívebb viharhoz is vezet.

Ez különösen igaz a hurrikánokra, amelyeket a meleg víz táplál.

Cheng szerint még ha a párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokos felmelegedési cél alatt maradnánk is, az óceánok felmelegedése akkor is tovább fog emelkedni. „Még ha teljesítjük is a párizsi célt, a felszíni felmelegedést két Celsius-fokkal lehet megfékezni, de az óceánok felmelegedése folytatódni fog, mert ez lényegében egy késleltetett válaszreakció.”