Egyelõre nem tudható, mikor, sõt még az sem, kik juthatnak pénzhez annak a bírósági ítéletnek a nyomán, amely a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetséget (IATA) fizetésre kötelezte a csõdbe ment Malévtól vásárolt jegyek kapcsán. Az IATA most azon összeg zárolását oldhatja fel, amely a szervezet helyfoglalási rendszerében lekötött jegyek ellenértékeként bekerült az IATA fizetési rendszerébe, de a csõd bejelentéséig nem utalták át a Malévnak – írja a Világgazdaság.Az összegre – a Napi.hu szerint 11,4 millió dollárra – a Malévot (és orosz tulajdonosát) hitelezõ Vnyesekonombank (VEB) jelentkezett be, ám az ellenoldalon 184 hazai és külföldi utazási iroda nevében az Európai Utazási Irodák és Túraszervezõk Szövetsége (ECTAA) indított pert az amszterdami bíróságon.
Az IATA – annak ellenére, hogy a perben alperes volt – az ügyben lényegében ártatlan, csak jogi álláspontot akart arra nézve, kinek utalja a számláján ragadt összeget. A döntés szerint a le nem utazott repülõjegyek árának 72 százalékát fizeti vissza az IATA.
A helyzet megoldásához azonban így is csak kicsivel vagyunk közelebb. Egyrészt a perben nem minden érintett iroda vett részt, így nekik még újabb kört kell futniuk. A másik oldalon pedig az irodáknak az ügyfelekkel való elszámolása is súlyos kérdéseket vet fel, hiszen a társaság 2012. február 3-i leállása óta hat év telt el, amíg az ügyfelek és az irodák nem tartották a kapcsolatot, a dokumentumok elõkeresése sem lesz tehát egyszerû.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az utasok egy részét – azokat, akik bankkártyával vásárolták a jegyet, s a tranzakciót bepanaszolták – a bankkártyatársasági szabályok, az úgynevezett chargeback eljárás alapján korábban száz százalékban kártalanították a kártyakibocsátó bankok. A kártyakibocsátók ezt a kifizetést azonban a kártyatársasági szabályok szerint a bankkártya-elfogadó hálózatot üzemeltetõ bankoktól kérték le, amelyek viszont a velük szerzõdésben lévõ, a bankkártyás fizetést lehetõvé tevõ terminálokat (POS) üzemeltetõ utazási irodákra terhelték, praktikusan leemelték a számláikról.
Az irodák egy része ezt nehezményezve pert indított, s az egyik ügyben a bíróság jogerõsen a pert indító irodának adott igazat az elfogadó bank ellenében – igaz, egy másik ügyben egy pénzintézetet nyilvánított nyertes félnek az utazási irodai partnerrel szemben. A pénzt váró oldalon tehát utazási irodák, bankok és jegyvásárlók is vannak, jó eséllyel az ítélet nyomán újabb egyeztetésekre lesz szükség.
A lap információi szerint a chargeback keretében visszatérített összegek kapcsán a hitelintézetek (a magyarok legalábbis) aláírattak az ügyfelekkel egy nyilatkozatot, amely szerint az ügyfél lemond a késõbbi kártérítési igényérõl (hiszen százszázalékos kártalanítást kapott), s azt a bankra (illetve regresszálás esetén az utazási irodára) engedményezi.