Hosszú távon trendszerûen növekszik a viharos napok száma Magyarországon, ezzel párhuzamosan fokozatosan nõ a viharkárok gyakorisága is. Az UNION júliusban lefolytatott országos felmérésében a megkérdezettek 26 százalékával történt már viharkár az elmúlt öt év során. Ezek 20 százalékában a kárérték meghaladta a 100 ezer forintot. Ez utóbbi esetben a biztosítók általában helyszíni szemlét írnak elõ, ám egyre több biztosító ügyfele élhet ilyenkor a videós kárrendezés lehetõségével is, ami jelentõsen gyorsítja a kárrendezés folyamatát - hívja fel rá a figyelmet az Union Biztosító.Az Union felmérésébõl kiderült, hogy a lakások tulajdonosai a viharkárok közül a villámcsapást tartják a legproblémásabbnak: a válaszadók 57 százaléka tart ettõl a kárfajtától. Eközben 51 százaléknyian jelölték be a vihar által megbontott tetõn keresztül történõ beázást, 44 százaléknyian pedig a jégverést. A nyílászárón át történõ beázáshoz (27%), illetve a farádõléshez (20%) már kisebb mértékû félelem kapcsolódik.
A villámoktól való félelem nem véletlen: az elmúlt években jelentõsen megnõtt a villámcsapások okozta károk száma: piaci adatok alapján a tavaly nyári viharszezonban 104 ezer viharkárt jelentettek be, és ezek több mint 40 százalékát okozta ez a természeti jelenség. Többségük nem elsõdleges, az épületbe csapó villám okozta károkozás volt, hanem az elektromos vezetékekben keletkezõ túlfeszültség következményeként fellépõ meghibásodás. Ezek gyakorisága azért is igen magas, mert még ma is kevesen védekeznek a túlfeszültség ellen. Túlfeszültségvédõs elosztót a lakosság 20-25 százaléka használ. Ezek döntõ többsége is legfeljebb a számítógépeket és a szórakoztató elektronikai eszközöket védi, az egyéb háztartási eszközök vagy éppen a klímaberendezés csak elvétve kap ilyen védelmet.
A viharok szerencsére többnyire nem okoznak kiemelkedõen nagy értékû károkat: a felmérésre érkezõ válaszok alapján is az látszik, hogy az esetek 80 százalékában az ingatlanban okozott viharkárok mértéke nem haladja meg a 100 ezer forintot.
Az ennél nagyobb károk esetében korábban kizárólag helyszíni szemle nyomán ítéltek meg kártérítést a biztosítók, ami akár hetekkel is hosszabbá tette a kárrendezési folyamatot. Néhány biztosítónál azonban elérhetõ már a videós kárrendezés, amelyet idén õsztõl az Union Biztosító is alkalmaz majd. Az eljárásnak számos elõnye van. A folyamat gyakorlatilag egy egyszerû videóhívás, melynek nyomán a szemlefeldolgozás jelentõsen felgyorsul, lehetõvé téve, hogy akár tömeges károk esetén is néhány napon belül megérkezzen a kártérítés a károsulthoz.
„A videós kárrendezés az eddig összegyûlt tapasztalatok alapján mind jégverés-, mind beázásos károk esetén kiválóan alkalmazható, de az üvegtörés és a vezetékes vízkárok esetében is használni tervezzük – mondta el Õri István Balázs, az Uniun Biztosító kárrendezési igazgatója - Várakozásaink szerint ezzel az új eljárással hosszabb távon a lakáskároknak akár 20-30 százalékát is tudjuk majd rendezni.”
A videós kárrendezés jól illeszkedik a középkorú és az annál fiatalabb korosztályok szemléletéhez, amit az is mutat, hogy az elõzetes felmérés szerint az ügyfelek 65 százaléka nyitott a XXI. századi technológia ily módon történõ felhasználására a kárrendezési folyamatban.