Idén január–júniusban a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt,
mindkettõ egyaránt 11,9 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintõ keresetrendezések voltak hatással.

Júniusban a teljes munkaidõben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintû átlagos bruttó keresete – a legalább öt fõt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 329 600 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 700 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 219 200 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 227 700 forintra becsülhetõ.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,2 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához képest.
Január–júniusban a teljes munkaidõben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintû átlagos bruttó keresete – a legalább öt fõt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 324 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 900 forint volt.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (618 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (208 200 forint).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számított) bruttó kereset 301 800 forintot tett ki. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 700 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 224 300 forintra becsülhetõ. A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fõ – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8400, illetve 7400 forint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,9, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,4 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához hasonlítva. A fogyasztói árak elõzõ év azonos idõszakához mért 2,3 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,4 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdasági szintû, átlagos havi bruttó munkajövedelem 339 900 forint volt, 11,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

Öt és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon: 66 hónapja emelkednek a reálbérek hazánkban: a bruttó keresetek 11,9 százalékkal, a reálbérek ismét kimagasló mértékben, 9,4 százalékkal nõttek az elsõ félévben – jelentette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály hangsúlyozta, a növekvõ béreknek és a munkából élõk számának dinamikus bõvülésének köszönhetõen jelentõsen erõsödött Magyarországon a lakossági fogyasztás és a pénzügyi megtakarítások összege is. A pénzügyminiszter elmondta: a bérnövekedést a jövõ évi költségvetés is nagymértékben támogatja, hiszen a 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás értelmében tovább csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, illetve a közszférában is folytatódnak a bérfejlesztések – tette hozzá. A 66 hónapja emelkedõ reálbérek is jól mutatják, hogy Magyarországon egyre jobban megéri dolgozni. 2010 óta a nettó bérek 62 százalékkal emelkedtek Magyarországon – közölte a tárcavezetõ. Emellett folyamatosan emeli a reálkeresetek növekedési ütemét a közfoglalkoztatotti létszám jelentõs csökkenése is, hiszen a versenypiaci bérek – ahova a közfoglalkoztatottak egyre nagyobb számban átmennek – jóval magasabbak.

A bérek kétszámjegyû emelkedése a foglalkoztatottság kimagasló növekedése mellett ment végbe, ami jól mutatja, hogy a magyar gazdaság folyamatosan, kiegyensúlyozottan fejlõdik. A bruttó bérek 324 ezer forintra emelkedtek 2018 elsõ felében, a nettó bérek pedig 216 ezer forintra, a családi adókedvezményt is figyelembe véve utóbbi még magasabbra, 224 ezer forintra. A folyamatosan emelkedõ reálbérek az elkövetkezendõ idõszakban tovább élénkíthetik a hazai fogyasztást is, ami a magyar gazdaság növekedésére is kedvezõ hatással lehet.