Az arab tavasz utáni sokkból egyre gyorsabban épül fel az egyiptomi turizmus – nemcsak óriási szállodák épülnek, de merész fejlesztési tervek is napvilágot látnak. A magyar turistáknak elérhetõ áron kínálnak luxuspihenést a tengerparti szállodák.

Az elmúlt évben nagyot ugrott az idegenforgalom: a statisztikák szerint 2016-hoz képest 54 százalékkal több, 8,3 millió turista látogatott az országba, ám ez a szám még messze elmarad az arab tavasz elõtti, 2011-ben mért 14,5 milliótól. Az idei elsõ negyedéves adatok további 30 százalékos bõvülésrõl adtak számot, így a fejlõdés jól látható.

Az ókori kultúra egyik bölcsõjének számító ország imázsa sokkal jobb, mint az arab világból a legnagyobb vetélytársnak számító Tunéziáé. Az addigi legnagyobb, turisták ellen irányuló merényletet, amely 58 áldozatot követelt, 1997-ben Egyiptomban, Luxorban hajtották végre, ám ezt valamelyest feledtetni tudta a tunéziai tengerpart és a Bardo Múzeum elleni terrortámadás. Tunézia szemmel láthatóan nehezen jön ki ebbõl a sokkból, s a turisták elmaradását ott nemcsak az árak, de bizony a szolgáltatások színvonalának esése is követi. E tekintetben tehát jó helyzetben van az egyiptomi turizmus, amelyre ma inkább Marokkó és némiképp Jordánia jelent veszélyt. Ezek a fejlõdõ célpiacok látványosságaikkal és szolgáltatási színvonalukkal egyaránt vetélytársai lehetnek a fáraók földjének – ám az áraik magasabbak.

Az évtized elején félbehagyott szállodaépítkezések zömét újrakezdték, és vagy megnyíltak az új, négy-öt csillagos házak, vagy épp építik õket, mint ahogy számos új egység is kiemelkedik a földbõl. 

A szállodák európai szemmel valóban minden igényt kielégítenek, a korábban épp a kényelemért, szolgáltatásokért megkedvelt török ötcsillagos házakhoz képest elérhetõbb áron hozzák a luxust – kis szépséghibával. 

A szervezett utakon kínált élmények a tömegturizmusra jellemzõk, a bátrabbak az egyéni utakra esküsznek. A szemlélõnek úgy tûnhet, Kairót és a Sínai-félsziget északi részét leszámítva elenyészõ a veszélye, hogy bármilyen bajunk eshet – legfeljebb az utakon (autópályákon is) természetes lassítónak elhelyezett fekvõrendõr-bukkanók okozhatnak károkat az óvatlan autóbérlõnek. 

Az egyre jobban kiépülõ idegenforgalom abban is visszaköszön, hogy immár Egyiptomot is elárasztották a hamisítványok. A turisták védelmében az egyiptomi kormány gátat akar szabni az árusok agresszivitásának: egy tavasszal elfogadott törvény 10 ezer egyiptomi font (több mint 150 ezer forint) bírsággal fenyegeti azokat, akik a turistáktól kéregetnek, vagy túl erõszakosan kínálják portékáikat. A büntetés elrettentõ – a havi egyiptomi turisztikai átlagbér háromszorosa –, ám nem igazán látszik, hogy ennek lett volna foganatja.

Az Egyiptomban járók jó része nem ússza meg az utat egy kis bélfertõzés nélkül, annak ellenére sem, hogy a korábban okként megjelölt problémákat – a medencék nem megfelelõ klórozása, a gyorsan romló élelmiszerek zárt térben tartása, palackos vizek használata – már javarészt mindenhol megoldották. Akár a levegõbõl is rátelepedhetnek az ételekre olyan baktériumok, amelyek lázat, hasmenést, esetleg hányást okozhatnak. Az odafigyelés és a pálinka mellett érdemes a helyi „béltisztítót”, az Antinalt már az elsõ napon beszerezni, ami általában egy nap alatt megoldja a gondokat. Ha nagyobb baj van, az utasbiztosításunk fedezetére a magyar magánkórházak szolgáltatási szintjén mûködõ ellátóhelyeken kaphatunk segítséget.