A hazai lakosság zömének belefér idén a nyaralás: a 30-59 éves magyarok 63 százaléka biztosan vagy valószínûleg elutazik - vagy már elutazott - valahová nyáron. A K&H biztos jövõ indexe szerint a nyaralást tervezõk átlagosan 194 ezer forintot költenek az utazásra, ami az idei 210 ezer forintos havi nettó átlagkeresetnél 16 ezer forinttal alacsonyabb összeg. Igaz, az érintettek közel fele 150 ezer forintnál alacsonyabb büdzsét szán a pihenésre.

Az is jól látszik a K&H kutatása szerint, hogy a budapestiek átlagosan többet, 238 ezer forintot költenének el a pihenésre, míg a falvakban élõknél ugyanez az összeg 160 ezer forint. A kutatásból kiderül, hogy az idén nyaralást tervezõk 22 százaléka 50 és 99 ezer forint közötti összeget tud a vakációjára fordítani, 19 százalék 100-149 ezer forintot, míg mindössze 8 százalék az, aki 300 és 499 forint közötti összeget szán a nyaralásra.

A megkérdezettek 39 százaléka kettesben nyaral, õk összesen 190 ezret, fejenként 95 ezer forintot szánnak a pihenésre. Egyedül mindössze 10 százalék vág neki a vakációnak.

A hazai úticélok között nagyot nõtt a Balatonon kívüli üdülõhelyek népszerûsége: idén 54 százalék választ ilyen helyet, ami közel 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest - derült ki a Budapest Bank megbízásából készített, reprezentatív kutatásból.

A Balaton elsõsorban a fiatalok között népszerû: a 18-29 éves korosztály közel fele tölt itt hosszabb-rövidebb idõt idén nyáron, az utazók életkorának elõrehaladtával azonban fokozatosan csökken a magyar tenger vonzereje, így az 50-75 éveseknek már csak negyede mondta, hogy a Balatont választja nyaralása helyszínéül. A 30 éven felüli válaszadók jobban kedvelik az egyéb hazai úti célokat: csaknem 60 százalékuk választja a belföldi turizmus ezen formáját.

Ami a külföldi utakat illeti, a GfK Hungária felmérésébõl azt tudhatjuk meg, hogy a felsõfokú végzettségûek és az 50 év felettiek elsõsorban autóbuszos körutazást terveznek. Bár azt hozzá kell tenni, hogy a kutatás szerint a nyugdíjas korosztály tervez legkevésbé nyaralást (a vizsgálatban megkérdezettek 61 százaléka marad otthon).

Az Eurostat 2016-os adataiból pedig az is látszik, hogy az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, a 2000 fõnél kisebb településeken, a havi 290 000 forintnál kevesebb háztartási összbevétellel rendelkezõk, a nyugdíjasok, valamint a szakmunkás végzettségûek az átlagnál nagyobb arányban döntenek az otthonmaradás mellett.

A magyarok 22 százaléka úgy gondolja, hogy nyugdíjasként a jelenleginél kevesebb ideje marad majd olyan tevékenységekre, amit szeret – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexébõl. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 11 százalékról a duplájára emelkedett azok aránya, akik nem számítanak boldog nyugdíjas korra. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint ez a bizonytalanság is közrejátszik abban, hogy egyre többen igyekeznek saját maguk gondoskodni idõskori anyagi biztonságukról.

Az aktív korú magyar lakosság mindössze 43 százaléka vélekedik úgy, hogy nyugdíjas korában több ideje marad arra, amire szeretné. Az OTP Öngondoskodási Index kutatás eredményei alapján többsége arra számít, hogy legfeljebb ugyanannyi vagy kevesebb ideje marad utazgatásra, barátokkal való találkozásra, illetve unokázásra.

A legtöbben továbbra is több idõt szeretnének szánni a barátaikra (47%), kirándulni vagy utazni szeretnének (41%), vagy az unokáikkal szeretnének több idõt tölteni (35%). Sokan idõ- vagy pénzhiány miatt mégis úgy gondolják, erre nem lesz lehetõségük.