Gyorsuló ütemben növekedett a szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca az elsõ fél évben, csaknem 33 milliárd forintnyi új kihelyezés mellett. A személyi kölcsönök dominanciáját ugyanakkor egyelõre semmi sem veszélyezteti a fogyasztási hitelek között - írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Világgazdaság.A jegybank statisztikái szerint 2018 elsõ hat hónapjában 32,8 milliárd forintnyi hitelrõl kötöttek új szerzõdést a lakossági és az önálló vállalkozói ügyfelek, ami 17,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növekedés annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy 2017 elsõ fél évében még 4,4 százalékos növekedést regisztrált az MNB.
Az új kihelyezések ilyen mértékû növekedése persze még közel sem elég a szabad felhasználású jelzáloghitelek pozícióinak erõsítéséhez: a fogyasztási hitelek piaca a jegybanki statisztikák szerint 52,7 százalékkal bõvült 2018 elsõ hat hónapjában, bõ 310 milliárdos új kihelyezés mellett. Ebbõl a mennyiségbõl több mint 214 milliárd forinttal részesedtek a személyi kölcsönök, amelyekbõl szintén bõ másfélszer annyit vettek fel a háztartások, mint egy évvel korábban.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya is változatlanul gyorsan zsugorodik, annak ellenére, hogy mostanra már stabilan két számjegyû a piaci növekedés: június végén 1090,8 milliárd forintot ért el a háztartásoknál nyilvántartott állomány, ez 15,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Mindennek eredõjeként a jelzáloghitelek aránya is csökkent a háztartások hitelportfólióján belül, az elsõ fél év végén kimutatott mennyiség 18,4 százalékát tette ki. Az állomány egyébként 2011 végén volt a csúcson, majdnem 2700 milliárdos mennyiségnél, akkor e hitelek részesedése még 31 százalék felett volt a lakossági portfólióban.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek piacának átlagnál lassabb élénkülése persze több okkal is magyarázható. Az egyik, hogy a személyi kölcsönök szinte teljesen be tudják tölteni azt a szerepet, amely korábban a jelzáloghiteleké volt. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy elõbbiek kamatai – ha elég bátran adósodik el az ügyfél – csak néhány százalékponttal magasabbak a szabad felhasználású jelzáloghitelekénél, miközben az ügyintézés folyamata gyorsabb, és járulékos költségekkel sem kell számolni. (Az MNB adatai szerint június végén 5,38 százaléknál járt a forintban nyújtott szabad felhasználású jelzáloghitelek szerzõdésekben szereplõ átlagos kamata.)