Vállalatmérettõl függetlenül enyhébb feltételekkel találkozhatnak a hitelt felvenni szándékozó cégek: a teljes vállalati üzletágban éves összevetésben 750 milliárd forinttal emelkedett a céges hitelállomány a tranzakciók eredõjeként, ami 12,1 százalékos éves bõvülés. Ezen belül a kis- és középvállalkozói területen közel 16 százalékkal nõtt a kihelyezés az elmúlt egy évben – ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési jelentésének fõbb adatait Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszerek igazgatóságának fõosztályvezetõje. A kkv-területet tovább bontva látható, hogy a legnagyobb mértékû – éves alapon 22 százalékos – emelkedés a mikrovállalkozásoknál történt. A második negyedévben a hitelállomány 240 milliárd forinttal nõtt, ebbõl mintegy 140 milliárd forint volt a kkv-szektorhoz köthetõ. A bõvülés mértéke már meghaladja a régiós átlagot. 

Az MNB szerint azonban már a vállalati szegmensben is növekvõ veszély, hogy a cégek körében alaposan visszaesett a fix kamatozású hitelek aránya. Amíg a Növekedési hitelprogram idején, 2015-ben még az egy évnél hosszabb futamidejû kkv-forinthitelek 80 százaléka volt fix kamatozású, addig a program kivezetése után gyors visszarendezõdés történt.

Tavaly már csak 20 százalék körül alakult a kamatrögzítés aránya a kkv-szektor hitelei között. Az MNB szerint a jelenlegi szintekrõl minimum az eurózóna 70-75 százalékára kellene visszavinni a változó kamatozású kölcsönök arányát a teljes vállalati hitelállományon belül. Ennek eszközeit vizsgálják.

A céges kihelyezési verseny a bankok szerint leginkább a kamatfelárak csökkenésében jelentkezett, s a pénzintézetek a tendencia folyatódására számítanak. Érdekes ugyanakkor, hogy az ingatlanprojekt-hitelek terén mozgó öt bank közül az egyik már szigorítást vetített elõre, amit a növekvõ kockázattal indokolt. Szerintük a lakásprojekteknél a 2019 végén megemelkedõ áfa növeli a bizonytalanságot, de a munkaerõhiány miatt az egyéb projektek teljesítésében is nõttek a kivitelezési kockázatok. Emellett a befektetéseken elérhetõ hozamszint is csökkenni kezdett, s az sem felejthetõ el – tették hozzá a jegybankban –, hogy a kereskedelmi ingatlanhitelek döntõ része devizahitel. Ez akkor is kockázatos, ha a bérlõktõl devizában kérik a bérleti díjat. A szigorítás ugyanakkor az ingatlanhiteleknél sem árjellegû, a bankok itt a kölcsönt magasabb fedezettel, nagyobb önrész- vagy elõzetes bérleti arány mellett hajlandók folyósítani.

A háztartási hitelállomány a negyedév során 159 milliárd forinttal emelkedett, vagyis eddig példátlan – és a jegybank várakozásait is meghaladó – mértékben, 4,1 százalékkal nõtt. A személyi hitelek állománya 48, a lakáscélúaké 39 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az új lakáshitel-kihelyezések már a 2008. évi kibocsátás 88 százalékát teszik ki.