A helyettes államtitkár kiemelte, Magyarországon számos olyan nonprofit szervezet mûködik, amelyek már bizonyították, hogy pénzügyi információval, tanácsadással a lakosság széles körét el tudják érni, és hitelesen végzik tevékenységüket.

Balogh László felidézte, hogy a magyar kormány a lakossági pénzügyi tudatosságot elõmozdító hétéves nemzeti stratégiát 2017 decemberében fogadta el.

A helyettes államtitkár a non-profit szervezeteknek tartott konferencián ismertette, hogy a 2023-ig tartó terv célja a köznevelési rendszeren belül a pénzügyi ismeretek terjesztése, a háztartások pénzügyi stressztûrõ képességének erõsítése, a körültekintõ pénzügyi döntéseket támogató infrastruktúra kialakítása, az öngondoskodási szemlélet elterjesztése, a pénzügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés erõsítése, a készpénzkímélõ fizetési eszközök használatának ösztönzése, a körültekintõ hitelfelvétel elõsegítése.

Felmérések szerint Magyarországon a pénzügyi tudatosság bár javul, de még mindig gyenge pont a tervezés. Tipikus hiba, hogy a lakosság pénzügyi döntés elõtt kevésbé van tisztában a mérlegelendõ kockázattal, illetve lehetõségekkel - mondta Balogh László.

A pénzügyi tudatosság erõsödése a makrogazdaságra is kedvezõen hat, például a jelzálog hitelfelvételnél a kockázat és a lehetõség megfelelõ mérlegelése esetén jelentõs összeget lehet megtakarítani a futamidõ alatt, ami a családoknál marad, és fogyasztásbõvülést hozhat - mutatott rá.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a Pénzügyminisztérium, a Pénziránytû Alapítvány és a MasterCard kártyatársaság közösen 15 középiskolában kísérleti programot indított a pénzügyi tudatosság erõsítésére. Ennek keretében egyebek közt lehetõséget teremtettek az érintett iskolában a szülõk és diákok számára az elektronikus fizetésre.