Közel ezermilliárd forint volt tavaly a biztosítók díjbevétele
2018.09.13
A magyar biztosítási szakma 2017-es díjbevétele az összesített mérlegadatok alapján csupán alig több, mint tízmilliárd forinttal maradt el az ezermilliárdtól – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) most megjelentetett és a szövetség honlapjára is feltett, magyar és angol nyelvû évkönyvébõl.

Az évkönyv megjelenésének pillanatában a MABISZ-nak 27 tagja volt, amibõl kettõ a Magyarországon bejegyzett kölcsönös biztosító egyesület, 19 magyarországi székhellyel rendelkezõ biztosító részvénytársaság és hat fióktelep szervezeti formában mûködik. (A részvénytársasági formában mûködõ hazai biztosítók közül mindössze három nem tagja a szövetségnek.) A május végéig leadott mérlegadatok alapján a szövetség tagjainak tavalyi összesített díjbevétele 989,6 milliárd forintot tett ki. Ez történelmi adat, több mint ötven milliárddal sikerült meghaladni az éppen tíz évvel korábbi csúcsot, állapította meg az évkönyvhöz írt köszöntõjében Molnos Dániel MABISZ-fõtitkár, hozzátéve: „Ha tartósan jól megy a gazdaság egészének, annak minden ágazat megérzi az áldásos hatását.”

Az évkönyvbõl kiderül, hogy az életbiztosítási szerzõdések 2,491,428-os száma baleset, betegség és utazási biztosítások nélkül tavaly minimálisan, 1.0%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A nyugdíjbiztosítások számának lendületes növekedése viszont tovább tart. Tavaly 11.6%-os emelkedést regisztrálhattunk. A nyugdíjbiztosítások kedvezõ hatása nem csak a díjbevétel növekedésén látszik, hanem egyéb pozitív trendeket is kirajzol. Az élet üzletág állomány 21 százaléka már ebbõl a biztosítási termékbõl származik. A rendszeres díjú termékek aránya az elmúlt idõszakban stabilizálódott, nyugdíjbiztosítások esetén a szerzõdések 96,7 százaléka már ilyen termék. Érdemben nõtt a szerzõdéskor várható megtartási idõ (8 év fölé), a nyugdíjbiztosításoknál pedig az átlagos szerzõdéses tartam 19,2 év. Megnõtt az átlagos éves díj (a 2016 évi 184.662 Ft-ról 2017-ben 206.004 Ft-ra), továbbá stabillá vált a unit-linked és klasszikus biztosítások aránya (2/3 – 1/3).

A fent jelzett pozitív trendet erõsíti az is, hogy az életbiztosítások költségszintje is egyre kedvezõbbé válik, a költéseket bemutató TKM átlagos értéke 3,58 százalékra csökkent a 2015-ös 4,29 százalékos értékrõl. A magyarországi életbiztosítók továbbra is közös eljárásban auditáltatják évente egyszer a TKM értékeket. Ennek köszönhetõ, hogy valamennyi biztosító valamennyi TKM számítása azonos módon kerül ellenõrzésre, ami erõsíti a rendszer iránti bizalmat.

A nem életbiztosítási szerzõdések száma összességében 12,087,673 darab volt, amely 4.1%-os emelkedést jelent az elõzõ év végihez képest. Ezen belül a két legjelentõsebb súllyal rendelkezõ - gépjármû és lakossági vagyon - biztosítások száma is az átlag fölött tudott emelkedni 5.6%-kal illetve 4.4%-kal. A gépjármû biztosításoknál a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítások 5.8%-os emelkedése ismét magasabb volt, mint a casco biztosítások 4.9%-os növekedése.
A várakozások szerint ez a díjbevétel növekvõ tendencia fog folytatódni majd 2018-ban is.

A biztosítók vagyona 2017.12.31-én 80.8 milliárd Ft-tal, 3.4 %-kal növekedett az elõzõ év végihez képest, a teljes vagyon nagysága 2,484 milliárd Ft volt. A felhalmozott vagyon nagysága alapján a biztosítók intézményi befektetõként továbbra is nagyon jelentõs befektetési tõkeerõt képviselnek a pénzpiacon. A biztosítók befektetéseiben 58.6 milliárd Ft-tal nõtt az állampapírokban lévõ befektetések nagysága, az állampapírok részaránya az összes befektetésen belül az elõzõ évi 46.0%-ról 46.9%-ra emelkedett. A biztosítók által befizetett társasági adó 2017-ben kb. 4.4 milliárd Ft-ot tett ki.

Az évkönyvbõl kiderül az is, hogy néhány uniós indíttatású törvénykezés hazai alkalmazása nehéz feladatok elé állította a biztosítótársaságokat, akiknek az átfogó szabályozás következményeként társasági rendszereikben, folyamatokban, nyomtatványaikban, oktatásukban, stb. érvényesíteniük kellett a jelentõs részben változó elvárásokat. Az elmúlt évek szabályozási sorozatai után ugyanakkor a MABISZ bízik abban, hogy a biztosítótársaságok a folyamatos alkalmazkodási kényszert követõen immár az alapvetõ tevékenységük végzésére fordíthatják erõforrásaikat. Ez pedig – a pénzügyi tudatosság erõsödésével – hozzájárulhat mind az ügyfelek jobb kiszolgálásához, mind a biztosítottság és az öngondoskodás szintjének emeléséhez, és a nemzetgazdaság erõsödését is biztosító szektor szolid növekedéséhez.