Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója; Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erõforrások Minisztériuma osztályvezetõje írása a Magyar Tudomány szeptemberi tematikus számában jelent meg A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon címmel. A tanulmány egy 16 éven át tartó kutatás összegzése.
A tanulmány szerint hazánkban 2000 óta végzett klímaegészségügyi vizsgálatok alapján a legjelentõsebb egészségi kockázatot az extrém hõmérsékleti események jelentik. A hõhullámokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzõszervi, mentális betegségekben szenvedõk, az idõsek és a gyermekek.
A hõhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európa-szerte, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartósan fennálló magas hõmérséklet – olvasható a cikkben, amelybõl kiderül az is, hogy a hõhullámok idején Magyarországon a napi halálozás országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban tapasztalhatók a legmagasabb értékek.
A szerzõk a publikációban foglalkoznak a klímaváltozás további hatásaival is. Ezek között említik, hogy a változás várhatóan befolyásolni fogja egyes állati közvetítõk (rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertõzõ betegségek térbeli és idõbeli megjelenését is. Hazánkban elsõsorban a kullancsok okozta Lyme-kór fog gyakoribbá válni, de megjelennek egyes szúnyogok által terjesztett betegségek is – írják.
Felhívják a figyelmet arra, hogy a növekvõ hõmérséklet hatására gyakoribbá válhatnak egyes mikrobiális eredetû élelmiszer-fertõzések és -mérgezések, amelyekért elsõsorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelõs. A penészesedés fõként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs-termékek esetében jelent kiemelt veszélyt. Megjegyzik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002. évi jelentésében a világban bekövetkezett hasmenéses esetek 2,4 százalékát írta a klímaváltozás terhére.
A klímaváltozás hatni fog az allergén növények térbeli és idõbeli elterjedésére is. Az enyhébb telek után akár egy hónappal is korábban kezdõdhet a pollenszezon január közepén, és a parlagfû, a legtovább virágzó gyom akár november közepéig is szórhatja virágporát. Új, allergén növényfajok jelennek meg, például a parlagi rézgyom és a falgyom, amelyek jelentõsége ma még kevéssé ismert.
A szerzõk szerint a hatások mérséklésére az egészségügyi ellátó rendszernek is fel kell készülnie. Az extrém hõmérsékletekhez való alkalmazkodás szempontjából alapvetõnek nevezik, hogy megfelelõ belsõ hõmérséklet legyen az intézményekben. Hazai vizsgálatok is bizonyították, hogy a hõhullámok alatt háromszor magasabb volt a többlethalálozás a kórházakban, mint otthon – írják. Elsõdlegesen fontosnak nevezik a betegek szempontjából nemcsak az intenzív kezelést nyújtó egységekben, hanem a sebészeti, égési és egyéb sérülteket ellátó osztályokon, valamint a krónikus betegeket kezelõ osztályok légkondicionáló berendezésekkel való felszerelését, növelve a jelenlegi 30 százalékos ellátottságot.
A klímaváltozás humán egészségügyi hatásainak bemutatásával a felkészülés, az ellenálló képesség növelése és az alkalmazkodás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet a szerzõk, akik megjegyzik, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos célt fogalmaz meg az emberi egészséggel kapcsolatban is. Rövid távon a hõhullámok elleni védekezés a legfontosabb, de nagy figyelmet kell fordítani a fertõzõ betegségeket közvetítõ élõlények ellenõrzésére. Középtávon ki kell terjeszteni az élelmiszerbiztonsági intézkedéseket a klímaváltozás közvetett hatásainak kivédésére. Meg kell erõsíteni az egészségügyi ellátó rendszereket; nagy hangsúlyt fektetve a megelõzésre – olvasható a cikkben.