Világszerte a vállalatok és társadalmi szervezetek mintegy 49%-a ismerte el, hogy csalás, illetve gazdasági bûncselekmény áldozata volt az elmúlt 24 hónapban. Hazánkban ez az arány magasabb, 51%. A PwC felmérésében résztvevõ magyarországi válaszadók között a leggyakrabban elkövetett gazdasági bûncselekmény a hûtlen kezelés (42%), amit a fogyasztók által elkövetett csalások (39%) a kibertámadások (31%) és a helytelen üzleti magatartás (28%) követnek. Ez egybecseng a kelet-európai és a globális eredményekkel, ahol szintén ezek tartoznak a leggyakoribb problémák közé. 

Hazánkban a leggyakoribb csalások és/vagy gazdasági bûncselekmények jelentik egyben a legsúlyosabbakat is a szervezetre gyakorolt pénzügyi, vagy egyéb hatás tekintetében. A válaszadók 39%-a az ügyfelek által elkövetett csalásokat nevezte meg, 22% a hûtlenkezelést, 14% pedig a vesztegetést, illetve a kiberbûnözést.

Arra a kérdésre, hogy számszerûsítsék, hogy mekkora kárt szenvedett el a vállalata az elmúlt két év legsúlyosabb bûncselekménye következtében, 45% mondta azt, hogy több mint 100000 dollárt veszített. Globálisan a válaszadók 64%-a szerint a veszteség elérhette akár az 1 millió dollárt is, 16% szerint pedig 1-50 millió dollár közöttire lõtte be azt. Egyetlen magyar válaszadó sem jelentett azonban 50 millió dollárnál nagyobb veszteséget. 

Vigyázz, kivel üzletelsz!

A kutatás során arra is rákérdeztek, hogy kik követik el ezeket a csalásokat, illetve gazdasági bûncselekményeket. Ebbõl kiderült, hogy Magyarországon az elkövetõk túlnyomó többsége (58%) vállalaton kívüli szermély, ami igen jelentõs változás a korábbi felmérési eredményekhez képest (33%). A külsõ csalók igen jelentõs része úgynevezett „frenemies”: ügynökök, beszállítók, illetve ügyfelek, vagyis azok az emberek és entitások, akikkel szemben bizonyos mértékû kölcsönös bizalom fennáll, de akik valójában ellopnak valamit a vállalattól. 

Az elkövetõk statisztikai profilozásából az is kerül, hogy szervezet bármely szintjén megtalálhatóak: az esetek 44%-ában az elkövetõ közép-, illetve felsõvezetõ! 

A felmérés azt mutatja, hogy a legsúlyosabb csalásokra a felsõvezetõk figyelmét gyakorlatilag mindig felhívják (97%) hazánkban. A válaszadók 81%-a jelezte itthon, hogy szervezete rendelkezik hivatalos üzleti etikai és compliance programmal, közülük 17%-nál közvetlenül a vezérigazgató felel ezekért.

Egyre gyakoribb kiberbûnözés

A számítógépes bûnözés már rég kilépett a gyerekcipõbõl, a mai bûnözõk már legalább olyan professzionálisak, mint azok a cégek, melyeket megtámadnak. A kiberbûnözés igen jelentõsen megemelkedett hazánkban az elmúlt években: az idei felmérésben a megkérdezettek közel harmada (31%) jelezte, hogy áldozatul esett, amely a globális arányokkal megegyezik. Ez a gyors növekedés fõleg a különbözõ zsarolóprogramok (például Petya, WannaCry) hazai megjelenésének köszönhetõ. A leggyakoribb kibertámadások közé itthon a malware-programok (44%) és az adathalászat (37%) tartoznak. 

A kibertámadások szerencsére már nem kerülik el a vállalatok figyelmét, egyre több hazai cég rendelkezik valamiféle reagálási tervvel a számítógépes támadások kezelésére, legalábbis a válaszadók 72%-a jelezte ezt, ami igen jelentõs emelkedés a 2006-os 42%-hoz képest, és globálisan (59%) is kiemelkedõ arány. 

A PwC 2018-as felmérésében 123 ország, 7228 szervezete vett részt, köztük 71 hazai vállalat.