A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyfélbejelentések alapján értesült arról, hogy ismeretlenek a jegybank nevében vagy annak „elvárásaira” hivatkozva, esetenként az MNB hivatalos elérhetõségeit is tartalmazó, az MNB által alkalmazott levelek formavilágához hasonló magyar nyelvû elektronikus levelet küldtek ki magánszemélyekhez. Ehhez hasonló megtévesztõ csalási kísérlet legutóbb 2016 decemberében történt.

A mostani levelek egy része – hasonlóan a korábbiakhoz – a „419-es vagy nyugat-afrikai csalás” jellegû. Ezeknél a feladók nagy összegû pénz – ebben az esetben jelentõs „örökség” – rövidesen várható érkezésérõl értesítik a címzetteket. Az átutalás feltételeként ugyanakkor a feladók az MNB számára – pl. a várható átutalások eredetének igazolására, bizonyítására – az ügyfelek saját banki azonosítóit, illetve pénzt kérnek rövid határidõvel. A levelek másik típusa szerint az MNB éppen azért kéri el az ügyféladatokat, hogy könnyebben felderíthesse a jövõben az ügyfelet érintõ esetleges csalási kísérleteket.

Ha az ügyfelek az üzenetekre esetleg gyanútlanul válaszolnak, annak a súlyos kockázatnak tehetik ki magukat, hogy a megszerzett azonosítók révén a csalók pénzt emelhetnek le bankszámlájukról.

Az MNB soha, semmilyen alkalommal nem küld ki ilyen tartalmú leveleket, az MNB soha nem kéri a bankszámla, bankkártya adatokat, az MNB fogyasztók esetében átutalással összefüggõ ügyintézést nem végez, azzal kapcsolatos információt e-mailben nem igényel. Az üzenetek feladói ismeretlen bûnözõk, akik egyértelmû célja a fogyasztók megkárosítása. A jegybank javasolja az ezen tartalmú üzeneteket kapott magánszemélyeknek (esetleg gazdasági társaságoknak), hogy semmiképp ne válaszoljanak, s az esetet jelezzék az MNB-nek. Ha egy ügyfél esetleg mégis kiadta banki azonosítót, célszerû azt haladéktalanul bejelentenie saját hitelintézetének.

Az MNB ilyen esetben ismeretlen tettes ellen csalás gyanúja miatt büntetõ feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál.