Nem várható ezen a téren túl sok javulás a jövõben sem, hiszen olyan fejlemények zajlanak ma a világban, melynek hatásairól igen kevés fogalmunk van. Különösen nagy fejlõdés zajlott le például az orvosi kezelések terén, ami jelentõsen növelte a várható élettartamot. Mivel az orvosbiológiai áttörések kiszámíthatatlanok, az aktuáriusok sem tehetnek mást, mint hogy azt feltételezik, a jövõbeli meglepetések hasonlóak lesznek a múltbeliekhez. 

A várható élettartam jelentõsen javuló trendje egyes országokban megfordulni látszik. Az Egyesült Királyságban például a férfiak és a nõk várható élettartam-javulási rátája a legalacsonyabb szintre esett vissza az 1980-as évek óta, mióta a statisztikai hivatal adatgyûjtést végez. A nõk esetében a ráta negatívba fordult. Mindez számos tényezõre vezethetõ vissza: a téli halálozás megemelkedése, az influenza elleni oltás hatékonysága, az elhízás, a cukorbetegség, az egészségügyi és szociális ellátásra fordított összegek csökkenése, de az antimikrobiális rezisztencia is befolyásolja a halálozási mutatókat. 

Tovább nehezíti az elõre jelezhetõséget a kormányzati politikák kiszámíthatatlansága – például az egészségügyre fordított összegek tekintetében - és korlátozottsága. Az utóbbi idõben a kormányok világszerte a nyugdíjkorhatár emelésével reagáltak a hosszabbodó várható élettartam tendenciákra. Ennél összetettebb megoldásra azonban kevés kormány vállalkozik, mivel a politikai ciklusok nem segítik a hosszú távú problémák megoldását. 

2030-ra a dél-koreaiak élnek várhatóan legtovább

Az ENSZ, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más szervezetek idõrõl idõre elõrejelzéseket készítenek a várható élettartamról, amely prognózisok meglehetõsen hasonlóak. A gazdag országok, például Japán, Svájc és Ausztrália rendelkeznek a legmagasabb várható élettartammal, bár a becslések az alkalmazott módszertantól függõen kissé eltérnek. 

Az Imperial College London és a WHO kutatóinak 35 gazdag országában végzett 2017-es tanulmánya 21 statisztikai modell kombinációját használja, melynek eredményei így megbízhatóbbak. 

A kutatás szerint 2030-ra a dél-koreai férfiak és nõk várható élettartama javul leginkább. Egy 2030-ban született lány valószínûleg 90 évig él, ami 7 évvel hosszabb, mint egy 2010-ben született lány esetében. A figyelemre méltó javulás mögötti legfontosabb tényezõ, hogy az egy fõre esõ GDP több mint 20-szorosa az 1960-as szintnek. A gazdasági fejlõdés javította a nemzet egészségét is: a gyermekhalandóság, a fertõzések és a magas vérnyomással járó betegségek okozta halálesetek, köztük a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke nagymértékben csökkent. Dél-koreában a legalacsonyabb a magas vérnyomásúak aránya a világon, szintén kevés az elhízott, nõk körében pedig kevesen dohányoznak. 

Hasonló okok miatt javul a várható élettartam a többi jól teljesítõ országban is. Franciaországban és Svájcban kevesebb nõ lesz elhízott, a magyar férfiak 2030-ra várhatóan 7,5 évvel hosszabban élnek, mint 2010-ben, részben az alacsonyabb cigaretta- és alkoholfogyasztásnak köszönhetõen. Új-Zélandon, Ausztráliában és Kanadában az alacsony csecsemõhalálozás, a kevés közlekedési baleseti halál, valamint a szívbetegségek és a rák megelõzésére és kezelésére tett intézkedések miatt javul a várható élettartam. 

Más országokban jóval kisebb elõrelépést jósolnak a szerzõk. A kevésbé gazdag országok közül Macedóniában és Szerbiában a várható élettartam alacsony, és csak mérsékelten javul, Svédországban és Japánban is kis elõrelépés várható, igaz, õ már most is a rangsor élén állnak. 

A legszembetûnõbb eredmény, hogy a világ legnagyobb gazdasága, USA az alsó öt ország közé tartozik mind a férfiak, mind a nõk esetében. A gazdag országok közül már 2010-ben is az USA-ban volt a legalacsonyabb a nõk és a férfiak várható élettartama, ami részben azzal magyarázható, hogy az OECD országok közül egyedül itt nincs általános egészségügyi ellátás. Emellett az USA-ban a legnagyobb a anyai és a gyermekhalálozási arány, így kevesebb ember öregszik. A jelentõs elhízás és a gyilkosságok magas száma szintén lerövidítik a várható élettartamot Ennek eredményeképpen a tanulmány azt jósolja, hogy jóval szegényebb országokban a várható élettartam el fogja érni Amerikáét. 

Korábban lehetetlennek tartották, hogy egy ország átlagos várható élettartama valaha meghaladja a 90 évet. Az, hogy számos fejlett országban az emberek több mint 80 évig élnek, elsõsorban az egészségügyi sikereknek köszönhetõ. A kormányok számára a következõ kihívás az, hogy elegendõ egészségügyi és szociális ellátást tudjanak nyújtani a gyorsan duzzadó idõsebb populáció számára.