A helyes oktatási stratégiáról is megoszlanak a vélemények: a szülõk kilencven százaléka szerint jó, ha a kamaszokat is bevonjuk a családi pénzügyekbe, a 14-18 évesek ötöde viszont köszöni, de sem a háztartási költségvetésbõl, sem a szülõi jó tanácsokból nem kér.

A gyerekek nagyobb függetlenségre vágynak: csak a szülõtõl származó zsebpénz erejéig engednek beleszólást kiadásaikba (31%), de legfeljebb addig, amíg nincs önálló keresetük (39%).

Úgy tûnik, a bizalom sok esetben hiányzik. A 14-65 év közötti lakosságot lefedõ, 1300 fõs reprezentatív mintán végzett kutatás szerint a szülõk mintegy harmada nem hagyja, hogy a nebuló szabadon gazdálkodjon a rábízott forintokkal. Míg anya és apa azt hiszik, mindent tudnak a gyerek pénzügyeirõl (70%), a gyerekek a feltételezéssel ellentétben nem rohannak egybõl a boltba vagy a suli büféjébe, ha pénz üti a markukat: kilencven százalékuk takarékoskodik vagy gyûjt valamire saját bevallása szerint, még ha ezt a szülei nem is mindig tudják vagy gondolják róla. Persze a számlakivonatok beszédesek, ráadásul többnyire a szülõk kapják õket: bankkártyával több mint kétszer annyi gyerek rendelkezik, mint saját bankszámlával.

A családok mintegy felében a gyerekek nagy értékû vágyait közösen, vagyis az összespórolt zsebpénzbõl és szülõi hozzájárulásból teljesítik. A felmenõk azonban a gyerekeknél jóval nagyobb arányban emlékeztek úgy, hogy ezeket a dolgokat teljes egészében õk finanszírozzák. A felmérés szerint takarékoskodni egyértelmûen anya, apa tud a legjobban (52%), a nagyszülõk csak a spórolási rangsor második, a gyerekek pedig a harmadik helyén állnak. 

Más a helyzet, ha nem rendszeres megtakarításról, hanem egyszeri nyereményrõl van szó: az aktív korú magyarok 56 százaléka, míg a tinédzserek hetven százaléka tenné félre a megkapott tízmillió forintnak legalább a felét.