A pénzügyminiszter kiemelte, a kormány minél alacsonyabb adókkal kívánja segíteni a kisvállalkozókat, ezért hozta létre egyebek mellett a katát is, amelynek eredményei az ország versenyképessége szempontjából is jelentõsek.

Varga Mihály szerint a gazdasági szereplõk méltányolták a kormányzati törekvéseket, a csatlakozási adatok pedig arra is rávilágítanak, hogy a kisebb vállalkozások hajlandóak befizetni az egyszerû és alacsony adót. A tárcavezetõ szerint a kata népszerûsége érthetõ, hiszen ez a magyar adózás történetének legegyszerûbb és a lehetõ legnagyobb megtakarítást biztosító adózási formája.

A katásoknak - fõszabály szerint - havonta ötvenezer forintot kell befizetniük az államkasszába, az összeg befizetésével az érintettek megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól ugyanúgy, mint a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól. A szabályrendszer nem terheli különösebb adminisztrációval az érintett gazdasági résztvevõket, amelyek így könnyen és nem túl nagy anyagi ráfordítással letudhatják adókötelezettségüket. Lényeges az is - jegyezte meg a pénzügyminiszter, hogy az Országgyûlés 2016. végén az addigi duplájára emelte a kata bevételi értékhatárát, így most már azok a vállalkozások is választhatják ezt az adómódszert, amelyek havonta egymillió forint bevételre tesznek szert.

Varga Mihály rögzítette, a kormány a jövõben is segíti a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat a könnyebb közteherviselési szabályokkal. Az intézkedések közül kiemelte az általános forgalmi adót érintõ mentességi szabály kedvezõ változását. Ha az Országgyûlés elfogadja a Pénzügyminisztérium javaslatát, akkor jövõre négymillió forinttal, tizenkétmillió forintra emelkedik az áfamentesség felsõ összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál. Ez az intézkedés a katát választók eddig is minimális adóadminisztrációját még tovább csökkenti - fogalmazott a miniszter.