Kiemelte: 2017 õszén azért indította el a kormány a hétéves pénzügyikultúra-fejlesztési stratégiáját, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei bõvüljenek, gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a fiatalok, a családok a pénzügyek intézésében. Jelezte: jövõ tavasszal is megrendezik a Pénz7 rendezvénysorozatot, amelynek eseményeit elõször az iskoláskorúaknak tartották meg, de az elmúlt években kiderült, nagy igény van arra is, hogy a diákok mellett a tanárok és a szülõk is elsajátítsák a korszerû pénzügyi-vállalkozói ismereteket.

Balogh László elmondta: a lakosság pénzügyi ismereteinek bõvítése azt eredményezi, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hoznak majd a pénzügyi termékek megvásárlásakor, és ezzel a pénzügyi intézmények, az egész pénzügyi rendszer kockázatai is csökkennek.

A pénzügyi tudatosság erõsítése nemzetstratégiai kérdéssé vált - mutatott rá a helyettes államtitkár hozzátéve, a gazdasági-pénzügyi válság rávilágított arra, milyen csapdákba kerülhetnek a családok, a fogyasztók, ha nem rendelkeznek kellõ pénzügyi ismeretekkel.

Balogh László jelezte: a bankok és a biztosítók napi tevékenységében a digitalizáció egyre nagyobb szerepet kap, ez még inkább felerõsíti azt az elvárást, hogy a pénzintézetek partnerei egyre alaposabb pénzügyi ismeretekkel rendelkezzenek. Napjainkban a digitalizáció jelentõsen felgyorsítja a hiteligényléseket, már néhány perc alatt személyi, fogyasztói hitelt lehet felvenni, vagy biztosításokat lehet kötni, ez pedig nagymértékben megnöveli a vevõk döntéseinek kockázatát - mondta.

Kiemelte: a pénzügyi ismeretek oktatását már egészen korán, kisiskolás korban el kell kezdeni, mert a digitalizálás napjainkban minden területen új kihívásokat hoz magával.

Balogh László a hétéves stratégiáról elmondta: megvalósítása, a pénzügyi tudatosság erõsítése során a lakosság valamennyi korcsoportját el kell érni, így az iskolások mellett a felsõoktatásban tanuló hallgatók, a felnõtt lakosság, az idõsebb korosztályok, a fogyatékkal élõk pénzügyi ismereteit is bõvíteni kell.