Beindult a fõvárosi kiköltözési hullám
2018.12.04
A fõvároson belüli költözések célpontja tavaly a külsõ kerületek voltak: a legtöbben a XVIII., a XVI. és a XVII. kerületbe mentek át a lakáspiaci drágulásban elsõként érintett belsõ kerületekbõl (V., VI., VII., VIII. IX.). Az országos költözéseket nézve kiderül, hogy sok vidéki megyébõl Budapestre és Pest megyébe költöztek, emellett a különbözõ megyékbõl jellemzõen a szomszédos megyék egyike volt a legkedveltebb célpont - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amely az országon belüli vándorlást, költözéseket vizsgálta a KSH adatai alapján.

Megtorpanhat a belvárosi drágulás üteme

Budapesten belül tavaly közel 40 ezren költöztek másik kerületbe. Az elköltözõk és odaköltözõk különbsége alapján a XVIII. kerület volt a legkedveltebb, több mint 700-zal többen mentek oda, mint ahányan eljöttek. A második helyen a XVI., a harmadikon a XVII. kerület áll. Az eredményekbõl kiderül továbbá, hogy a legtöbben a belsõ kerületekbõl - V., VI., VII., VIII. IX. - költöztek ki.

Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje szerint a költözési adatokból tényszerûen is látszik, hogy a belsõ kerületekben elsõként látható és jelentõs lakásdrágulás sok ott élõt késztetett arra, hogy magas áron adja el a lakását és a külsõ kerületekben egy nagyobb, esetleg jobb minõségû lakásba költözzön. Balogh László hozzátette, hogyha a befektetési célú lakásvásárlók nem tudják felszívni és ellensúlyozni a belsõ kerületekbõl kiköltözõk által generált ingatlankínálatot, akkor a jövõben ezekben a városrészekben megtorpanhat az árnövekedés.

A külsõ kerületek lakásai azonban továbbra is olcsóbbak mint a belsõ kerületekben lévõ társaik. A budapesti költözések elemzésébõl kiderül az is, hogy az érintettek jellemzõen a közelben lévõ, kijjebb esõ kerületekbe mentek. A legtöbben például a XIV. kerületrõl a XVI-ra váltottak, õk adják az összes fõvárosi költözõ közel két százalékát. A XIII. kerületbõl távozók legnagyobb része a szomszédos IV. kerületet választotta, a XI. kerületbõl elköltözõk pedig a XXII. kerületben találtak új otthont.

Budapest, Pest megye és a szomszédok a legkedveltebbek

Az országos adatok arról tanúskodnak, hogy az elköltözõk jelentõs része Budapestet vagy valamelyik Pest megyei települést, valamint a szomszéd megyéket vette célba. A Bács-Kiskun megyébõl elköltözõk fele Budapesten vagy Pest megyében telepedett le, 14 százalékuk pedig a szomszédos Csongrád megyében. Budapestrõl a legtöbben Pest megyébe és Fejér megyébe költöztek. Emellett az is látszik, hogy a munkaerõpiaci szempontból kedvezõ helyzetben lévõ Gyõr-Moson-Sopron megyébe költözõk 13-13 százaléka Veszprémbõl és Budapestrõl érkezett, Vas megyébõl érkezõk aránya 7 százalékos, de az ország másik felébõl, Borsodból Gyõrbe költözõk aránya is 7 százalékot tett ki.

A legtöbben Budapestre és Pest megyébe költöztek, több mint 32 ezren és közel 35 ezren, majd Fejér megye következik, ahová több mint 6 ezren érkeztek, a negyedik pedig Gyõr-Moson-Sopron megye több mint 5 ezer fõs eredménnyel.

Beindult a fõvárosi kiköltözési hullám

Ha az elköltözõket is számba vesszük, akkor a fõvárosban a mérleg negatív: több mint 3 ezerrel kevesebben költöztek be ugyanis, mint ahányan elmentek. Budapestrõl tavaly több mint 20 ezren költöztek ki agglomerációs városokba és községekbe, részben emiatt Pest megye népessége 13 ezer fõvel nõtt. Balogh László hozzátette, hogy a budapesti kiköltözési hullám a dinamikus lakásdrágulás miatt jövõre is folytatódhat, ez pedig mérsékelheti a fõvárosi áremelkedés ütemét.