A jelenleg hatályos jogszabály értelmében amennyiben egy cég késve fizet be adókat, vagy az adóhatóság állapít meg adóhiányt, akkor a jegybanki alapkamat dupláját róják ki rá, ami éves szinten 1,8%-ot (0,9%x2) jelent. Január elsejétõl azonban a késedelmi pótlék összege az alapkamaton felül 5 százalékponttal emelkedik, vagyis három és félszeresére nõ a büntetõ kamat mértéke. Ezen felül, ha az adóhatóság észleli az adóhiányt, a büntetés ilyenkor az említett 5,9%-on felül továbbra is 50% adóbírságot is tartalmaz.

Ezzel szemben, ha az adózó önellenõrzéssel maga korrigálja a hibás bevallását, és nem vár a hatóságra, akkor a pótlék mértéke továbbra is meg fog egyezni a jegybanki alapkamat összegével. „A megnövelt késedelmi pótlék már olyan mértékû szankció, ami valódi kamatteherrel jár, ezért, ha az adózó rájön, hogy elrontotta a bevallását, tanácsosabb, ha õ maga javítja a hibát” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakember hozzátette: a változás jól illeszkedik abba az utóbbi idõben tapasztalható tendenciába, hogy a hatóság az önkéntes jogkövetés fontosságára ösztönzi az adózókat.

Ebbe a trendbe illeszkednek az elmúlt évek azon törvényi változásai is, melyek az ellenõrzések során csökkentették az adózók mozgásterét: új bizonyítékot csak az elsõ jegyzõkönyv észrevételezéséig lehet elõterjeszteni, a késõbbi jogorvoslat során már nem; de az is a jogviták gyors lezárásához vezet, hogy az 50%-os adóbírság automatikusan 25%-ra csökken, amennyiben az adózó elfogadja a NAV ellenõrzésének megállapításait.

A Crowe FST szakembere szerint e szabályok fényében egyre kevésbé célravezetõ az a gyakorlat, amely a legtöbb cég esetében egyébként általános reakcióként felmerül: csak abban esetben kérik ki az adótanácsadó véleményét, amikor a NAV ellenõrzése már folyamatban van és valamilyen kellemetlen megállapítás került a jegyzõkönyvbe. „Fontos, hogy a vállalkozások rendszeres idõközönként egyeztessenek az adótanácsadóikkal, ha például új tevékenységbe fognak, vagy egyszerûen csak kíváncsiak a jogszabályi változások gyakorlati hatására” – tette hozzá Földes Balázs.