Az immár hetedik éve mûködõ díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 65 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a túligénylés mértéke az elõzõ évi 2,4 milliárdról 1,4 milliárd forintra csökkent, így a díjtámogatás idei felosztása a tavalyinál kedvezõbb arányok mellett, biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint zajlik majd:

• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szõlõre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében a tavalyi 49 százalékkal szemben a maximális mértékû, 65 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák
• A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthetõ jégesõ, fagy-, vihar- és tûzkárbiztosítások (B típus) esetén 40 százalék, 
• A többi növény (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható. Utóbbi két típus esetében tavaly 34-34 százalékos volt a megállapított mérték.

„Kedvezõ jelenség az idei évben, hogy a biztosított állományok összetételében kismértékû elmozdulás tapasztalható az értékesebb szõlõ-és gyümölcskultúrák irányába – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértõje. – Érezhetõen nõ az igény arra, hogy a biztosítók is tovább szélesítsék a gyümölcsbiztosítások kockázatvállalási körét, ami fontos feltétele e szegmens további bõvülésének.”

Jellemzõ idei mezõgazdasági károk

Az idei kárbejelentések alapján a mezõgazdaságot idén az átlagos mértékben sújtották a természeti csapások. A tavaszi fagyok idén legnagyobb mértékben a nyugati országrészben (Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékben) okozott károkat, míg a nyári jégverés a legjelentõsebb károkat Tolna megyében okozta. A viharkárok összmértéke mérsékelt maradt, de a helyi jellegû természeti csapások számos területen okoztak jelentõs pusztításokat.

Jövõ évi változások és a fejlõdés lehetséges irányai

A gazdálkodóknak a jövõ évi biztosítások megkötése kapcsán figyelembe kell venniük, hogy kedvezõ módon átrendezõdnek a támogatott biztosítások típusai. Az „A” módozatba kerülnek a csonthéjas és héjas kultúrájú gyümölcsök (kajszi, õszibarack, cseresznye, meggy, dió, mogyoró, mandula), a „B” módozatban maradó ültetvényekre és zöldségkultúrákra az eddigi öt helyett valamennyi kockázat elérhetõ lesz. A „C” módozatban a jövõben csak szántóföldi kultúrák maradnak.

Sajnos az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetõen támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erõsítésére.

A klímaváltozás a világ erdõállományában évrõl évre növekvõ mértékû károkat okoz, gondoljunk csak a mind a tengerentúlon, mind Európában bekövetkezõ hatalmas erdõtüzekre. Magyarországon szerencsére ez a jelenség még nem gyakori, de például az invazív kártevõk jelenléte egyre meghatározóbb hazai erdeinkben is. Ennek ellenére a hazai 2 millió hektáros erdõállománynak mindössze öt százaléka biztosított. Az erdõtulajdonosok felelõsségtudatának erõsítése mellett szükség van a biztosítók aktivitásának fokozására is ezen a területen: jelenleg például az illegális fakitermelésre nincsen elérhetõ biztosítási védelem.

Immár ötödik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként mûködõ Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérõ fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítõ, a biztosítóktól független alkuszok.