A munkatársak közül többen javasolták, hogy már az elsõ gyerek után is legyenek bevezetve bizonyos gyermekvállalási támogatások. Többek között ilyen az egyetemistáknak javasolt házassági és gyerekszülési támogatás, a bababarát felsõoktatás, a baba- és családbarát kollégium létrehozása, a részmunkaidõ nagyobb elfogadottsága, valamint az adó/járulék kedvezmény cégeknek gyermekes családtagok részmunkaidõs foglalkoztatás esetén – apák részére is. A második gyermek vállalásánál a javaslattevõk a GYES és a GYED emelésében látják a megoldást. A legalább 3 vagy 4 gyermeket vállaló nagycsaládosoknál pedig a teljes adómentesség lehetne az ösztönzõerõ.

A javaslattevõk kiemelt figyelmet fordítanának az egészségügyi szûrésekre, ezen belül is az inzulinrezisztenciára, mint a meddõség egyik okára. Az egyik legfontosabb tényezõnek a gyermekvállalással kapcsolatos célzott szûrõvizsgálatok bevezetését, a vetélést és meddõséget okozó tényezõk idõ elõtti kiszûrését (pl. államilag finanszírozott, évente kötelezõ jelleggel általános vizsgálattal,) ezen felül a gyermekvállalás elõtt álló pároknak a gyermekvállalás-specifikus szûrõvizsgálatok bevezetését ítélték meg. A vélemények szerint a célzott egészségügyi szûrõvizsgálatok nyomán a gyermekvállalási kor csökkenhet, ezáltal pedig a vállalható gyermekek száma növekedhet.