Duplájára nõhet az iskolai síutak buszos költsége a veronai baleset után
2018.02.04
A távolabbi utazások - francia, svájci vagy olasz síterepek - esetében az éjszakai vezetés korlátozása megnövelte a költségeket. Egy nagyobb piaci szereplõ a G7-et, hogy az új feltételek szerint gyakorlatilag duplájára kellett növelnie az árait. Az iskolák egyelõre ezt nem fogadják el, ezért most alig van megrendelése - írja a G7.

Nehezen emészti a buszos szakma az Emberi Erõforrások Minisztériumának januártól érvényes rendeletét, amelyet a 17 halálos áldozattal járó veronai buszbalesetre válaszul hozott meg a kormány. Annyira nehéz a jogszabály értelmezése, hogy az egyik legnagyobb érdekvédelmi szervezet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) 15 pontos jogértelmezést kért a minisztériumtól, a tárca válaszát pedig közzé is tette.

A kormányzati szándék az, hogy erõsen korlátozzák a nemzetközi buszos kirándulásoknál az éjszakai vezetést, és biztosítsák, hogy a sofõrök alkalmasak legyenek a feladatra, a buszok életkora pedig ne haladja meg a 13 évet. Hogy miért csak a gyerekek, azon belül is csak az iskolai kirándulások, és azon belül is csak a nemzetközi túrák esetében kell a biztonságot növelni, arra a szakmán belül senki sem tud értelmes választ adni.

A rendelet legérdekesebb értelmezési pontja az, hogy az elõírások betartásáért az intézmény vezetõje, tehát az iskolaigazgató a felelõs. Ha nem tartják be a szabályokat, vagyis például nincs meg a sofõrnek a megfelelõ orvosi igazolása, akkor az iskolaigazgató vonható felelõsségre, és nem a buszos cég.

Ennek hátterében valószínûleg az a szándék állhat, hogy ne lehessen könnyen kikerülni a rendeletet például egy szlovák buszos társaság megbízásával. Egy külföldi cégre nem írhat elõ az uniósnál is jóval szigorúbb szabályokat a magyar kormány, az iskolaigazgatókra viszont igen.

Az EMMI azt állítja, hogy az iskolaigazgatónak akkor is kötelessége ellenõrizni a busz életkorát és a sofõrök orvosi igazolásait, ha a cég külföldi. Vita esetén azonban mindez furcsa jogi helyzetet idézhet elõ, hiszen az igazgatónak olyan feltételeket kellene számon kérnie a szállítón, amelynek neki nem kell megfelelnie.

Attól tartanak a szakmában, hogy a külföldi cégek rámozdulnak a lehetõségre, hiszen rájuk nem vonatkoznak a szigorúbb szabályok. Egy szlovák buszos társaságnak nem kell éjszaka félúton megállnia, és nem kell szállodában elhelyeznie a (jellemzõen párban vezetõ) sofõrjeit, ami a megrendelõ számára kényelmesebbé, gyorsabbá és fõleg olcsóbbá teszi az utat. Az iskolaigazgatónak csak a busz életkorát és a sofõrök papírjait kell ellenõrizni, a vezetésre már nem lehet ráhatása, tehát ha ezek stimmelnek, akkor adhat megbízást egy külföldi szállítónak.

Kiskaput jelenthetne a magyar buszos utaztatóknak, ha például szlovák leányvállalatba vinnék ki a szolgáltatásukat, de ez valószínûleg azért nem fog megtörténni, mert túl nagy a lépés egyszeri költsége. Szlovákia egy ideje 20 ezer eurós kauciót kér az ottani fiókcégek adókártyái után, ráadásul a buszokat is ki kell vinni külföldre, és mire egy busz szlovák rendszámot kap, az körülbelül 1500 euróba kerül.

A rendelet kizárólag az iskolai utakra korlátozódik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megrendelõ lapon egy tanítási intézmény aláírásának kell szerepelnie. Ha ez nem teljesül, akkor a gyerekekkel teli busz lehet 13 évnél öregebb, és mehet éjszaka is. Ezért vetõdik fel az a lehetõség, hogy ugyanazt az utat ne az iskola, hanem a szülõk rendeljék meg, hiszen a költséget amúgy is õk fizetik.

Így sokkal olcsóbb lesz az út, és az egyhetes táborhoz szükséges utazási idõ sem növekszik meg két nappal. Csakhogy a buszos cégek egyelõre eléggé tanácstalanok abban, hogy belemehetnek-e egy ilyen üzletbe. Ha ugyanis egy ellenõrzésnél kiderül, hogy a buszos vállalkozó nyilvánvalóan tudta, hogy iskolai kirándulást visz, például azért, mert a gyerekeket az iskola elõtt vette fel és oda is vitte vissza, akkor könnyen mondhatja a hatóság, hogy egyértelmûen kikerülte a jogszabályt.

A G7 korábban részletesen írt arról, hogy szakmai szempontból az új szabályok szükségessége (a borzalmas veronai tragédia ellenére is) erõsen megkérdõjelezhetõ. A baleset utáni közhangulatban azonban az intézkedés támogatottsága elég nagy lehet, ezek után már csak az a kérdés, hogy a szülõk hajlandóak lesznek-e megfizetni a magasabb árat, és vállalni az alaposan megnyúló utazási idõt, vagy megpróbálják kikerülni a szabályt a költségek lefaragása érdekében. Ha ez megtörténik, akkor a magyar piac egy részét könnyen átvehetik a külföldi szolgáltatók.