„A befektetési alapok vagyonát legjobban meghatározó tényezõ májusban a globális tõkepiacokat befolyásoló hangulat ismételt romlása mellett a már elõzõ jelentésünkben is jelzett jelentõs intézményi visszaváltások voltak, amik az aktuálissá váló nyugdíjpénztári vagyonátadás hatására következtek be.” – magyarázza Temmel András, a BAMOSZ fõtitkára. „Bár április után a lakosság e hónapban ismét összességében inkább visszaváltott, ez a májusi piaci környezetben kevésbé meglepõ, és remélhetõleg idõszakos jelenség. A vagyonáramlást tekintve a hagyományos fõ befektetési alap kategóriák vegyesen teljesítettek, figyelemre méltó ugyanakkor, hogy májusban a legnépszerûbbek a speciális befektetési stratégiákat megvalósító származtatott alapok voltak, ezek vagyona jelentõsen nõni tudott a kedvezõtlen befektetési klíma ellenére is.” – tette hozzá a fõtitkár.

A BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapokból a befektetõk májusban 26,3 milliárd forintot vontak ki, míg ezen idõszak alatt az alapok vagyona a piaci teljesítmény hatására összesen 7,4 milliárd forinttal nõtt. A hónap végén a BAMOSZ tagok 0,5 százalékos csökkenést követõen, 469 hazai befektetési alapban összesen 3 836 milliárd forintot kezeltek. A hagyományosan lakossági termékeknek számító (pénzpiaci, garantált, ingatlan és rövid kötvény) alapokon belül a hónapban a garantált és a rövid kötvényalapok tudtak friss tõkét vonzani. Összességében a lakossági termékek esetében a hónapban a visszaváltások kerültek túlsúlyba. Az intézményi befektetõk esetében ismét felgyorsult a nyugdíjpénztári vagyonátadásokhoz köthetõ visszaváltás, leginkább a részvényalapokból vonták ki befektetéseiket.

A nyilvános nyíltvégû értékpapír alapok továbbra is az összvagyon többségét (57,3 százalékát) adják, az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon májusban 0,7 százalékkal csökkent. A vizsgált idõszakban a befektetõk összesen 22 milliárd forintot vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények viszont 6,8 milliárd forinttal növelték a befektetések értékét.

A májust megszenvedték a részvénypiacok – míg az elõzõ négy hónapban mindig volt egy-két olyan piac, ahol emelkedés tapasztalhattunk, májusban a fejlett, a feltörekvõ és a hazai piacok is estek. A forint is gyengült, ez azonban a részvényalapok forintban mért veszteségeit tompította, sõt az európai, amerikai és ázsiai alapok esetében meg is fordította. Ráadásul az intézményi befektetõk március után májusban ismét jelentõs tõkét vontak ki a nyilvános és a zártkörû részvényalapokból is. A nyilvános részvényalapokból több mint tízmilliárd forintot vontak ki a befektetõk, míg a piaci teljesítmények összességében 1,6 milliárd forinttal csökkentették a befektetõk vagyonát. A 79 nyilvános részvényalap vagyona májusban így 3,2 százalékkal, 357 milliárd forintra csökkent. Ezen belül a kategória több mint 60 százalékát kitevõ részvénytúlsúlyos alapok vagyona 4,3 százalékkal csökkent: májusban több mint hétmilliárd forint távozott az alapokból, és összesen 2,7 milliárd forint veszteség keletkezett rajtuk. A tiszta részvényalapok vagyona 1,5 százalékkal csökkent, miután ezekbõl a termékekbõl több mint hárommilliárd forint tõke távozott, viszont 1,1 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk.

Ismét javult a kép viszont a garantált alapok piacán, miután májusban ismét több új alap indult, mint ahány megszûnt. A vagyon 1,4 %-kal nõtt májusban, az alapokba összesen 6,2 milliárd forint érkezett, bár a piaci teljesítmények 490 millió forinttal csökkentették az alapok vagyonát. Négy alap lejárt és megszûnt, egy alap beolvadt, miközben hat új alap indult – döntõen ezek egyenlege jelentette az új befektetést. A nyilvános garantált alapok összvagyona a hónap végén 419 milliárd forint volt. (Ezek az adatok még nem tartalmazzák a jegyzés alatt lévõ alapok adatait.)

A pénzpiaci alapok esetében havonta változik a kép – míg áprilisban végre megállt az elõzõ év végén tapasztalt és februárban újrakezdõdött visszaváltási trend, májusban ismét inkább visszaváltottak a befektetõk, így ezen alapok vagyona 0,4 százalékkal csökkent. Összesen közel 13 milliárd forint távozott az alapokból, bár 7,8 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk, így a hónap végén a teljes vagyon 1 359 milliárd forintra csökkent. A kategória több mint kétharmadát adó likviditási alapok vagyona viszont nem csökkent. A befektetõk ugyan 4,8 milliárd forintot vontak ki az elmúlt hónapban az alapokból, de a likviditási alapok összesen 5,1 milliárd forintos hozamot hoztak a befektetõknek. A legnépszerûbbek ismét az euróövezeti likviditási és pénzpiaci alapok voltak, leggyorsabban viszont ismét a dollár alapú likviditási alapok vagyona nõtt. A hónap vesztesei a forint alapú likviditási és pénzpiaci alapok voltak, ezekbõl összesen 14 milliárd forintot vontak ki a befektetõk.

A kötvényalapok száma egy új alap indulásával 31-re nõtt, az alapok vagyona pedig 0,7 százalékkal, 308 milliárd forintra nõtt, aminek oka a rövid kötvényalapok esetében a tõkekivonás áprilisi megállása után újrainduló tõkevonzás mellett ezúttal elsõsorban a rövid alapok hozama volt. A kötvényalapok összesen 1,3 milliárd forint tõkét vonzottak, és mintegy 800 millió forint hozamot értek el. A rövid kötvényalapok esetében 1,7 százalékkal nõtt a vagyon, ezekbe a termékekbe ugyanis a hónapban 1,8 milliárd forint érkezett, és az alapok 800 millió forint hozamot is elértek. A hosszú kötvényalapok vagyona ugyanakkor ismét 0,4 százalékkal csökkent, miután félmilliárd forint távozott ezekbõl a termékekbõl, és elhanyagolható mértékû veszteséget is elszenvedtek.

Az ingatlanalapok tõkevonzása áprilisig hónapról hónapra csökkent, májusban pedig 2008. augusztusa óta elõször ismét tõkekivonást tapasztalhattunk, bár az alapok teljesítménye javult, így a hónapban az alapok vagyona tovább gyarapodott. Ezekbõl a termékekbõl több mint másfél milliárd forint tõke távozott májusban, de 2,8 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk. A 22 ingatlanalap vagyona összességében 0,3 százalékkal nõtt, a hónap végén 432 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 11 százaléka. A hazai ingatlanalapok alapjaiból a hónapban ismét 460 millió forint távozott, ezek vagyona így megint 0,7 százalékkal csökkent a hónapban. Ezekben a termékekben 43 milliárd forint fekszik.

A kisebb alapkategóriák vegyes képet mutattak. A 45 vegyes alap vagyona májusban stagnált, 133 milliárd forint maradt. A hónapban 270 millió forint távozott ezekbõl a termékekbõl, a piaci teljesítmények viszont 320 millió forinttal növelték a vagyont. A 18 egyéb alap vagyona májusban 0,9 százalékkal, 42 milliárd forintra csökkent. A hónapban mintegy 110 millió forint érkezett ezekbe a termékekbe, a piaci teljesítmények viszont mintegy 490 millió forinttal csökkentették a vagyont. A 35 nyilvános származtatott alap vagyona a hónapban ismét a leggyorsabban, 4,7 százalékkal, 123 milliárd forintra nõtt. A hónapban több mint ötmilliárd forint új tõkét vonzottak ezek a termékek, míg a piaci teljesítmények 430 millió forinttal növelték a vagyont.

Egy zártkörû részvényalap megszûnte után a 42 zártkörû értékpapíralap vagyona májusban 2,4 százalékkal csökkent. Az alapokból közel 14 milliárd forint tõkét vontak ki, de ez így si kevesebb mint fele a márciusi tõkekivonásnak. A piaci teljesítmények további több mint kétmilliárd forinttal csökkentették a vagyont (elsõsorban a részvényalapok vesztesége). Az intézményi alapokon belül egyedül a pénzpiaci alapok tudtak kismértékû tõkét vonzani májusban. A hónap végén a zártkörû alapok összvagyona 661 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 17,2 százaléka.