Az úgynevezett triázs-rendszer részeként a nõvérek alaposan kikérdezik a kórházakba érkezõ betegeket, mikor kezdõdtek a panaszok, milyen korábbi betegségei voltak a páciensen, majd vérnyomást és pulzusszámot is mérnek. Az eredmények és a korábbi információk alapján sorolják be a betegeket különbözõ sürgõsségi kategóriákba.

A betegek papírján 1-tõl 5-ig terjedõ skálán tüntetik fel, hogy mennyire sürgõs az ellátásuk. Ha valaki 1-es besorolást kap, akkor azonnal el kell látni, ha 5-ös szerepel a lapon, akkor a többi beteg állapotától függõen akár több órára is elhalaszthatják a vizsgálatot.

Az úgynevezett triázsolás évek óta sikeresen mûködik például az egri kórházban. Az orvosok azt mondják, ez nagy segítséget jelent nekik, mert így folyamatos tájékoztatást kapnak arról, hogy milyen állapotú betegek várnak a rendelõben. A betegeknek pedig azért jó, mert pontos információt kapnak a várakozási idõrõl.

Január elsejétõl az ország valamennyi sürgõsségi osztályán kötelezõvé tették a triázs-rendszer bevezetését, a diszpécser szolgálat mûködését és az alapellátó egységek kialakítását. Ettõl az egészségügyért felelõs államtitkár kiszámíthatóbb, gyorsabb betegellátást vár.

A sürgõsségi osztályok azonban a betegek segítségét is kérik. Arra hívják fel a figyelmüket, hogy csak akkor forduljanak hozzájuk, ha olyan problémájuk van, amit a háziorvosnál, vagy a körzeti szakrendelõben nem tudnak kezelni.