Történelmi mérföldkövet lépett át tavaly a biztosítási piac. A díjbevételek várhatóan meghaladták az ezermilliárd forintot – mondta a MABISZ keddi sajtótájékoztatóján Pandurics Anett, a szövetség elnöke. Idén a legtöbb társaság számára a legfontosabb feladat, hogy a digitalizáció eredményeit hogyan tudja beépíteni a saját ügyviteli, kárrendezési, ügyfélkezelési folyamataiba. A digitalizáció már 10 éve jelen van a biztosítási piacon, hangsúlyozta Pandurics Anett. A KGFB tarifák online közlése, a személyes értékesítés háttérbe szorulása, a szerzõdések adminisztrációja, valamint részben már a kárrendezés is digitálisan történik, és mától útjára indul a digitális kárbejelentõ is.

Az egész kárrendezési folyamat digitalizációjának is lökés adhat az E-kárbejelentõ, amely a MABISZ és az érintett 13 tagbiztosító teljes összefogásával valósulhatott meg. A fejlesztési folyamat során a szövetség, valamint a munkában kiemelkedõ részt vállaló Allianz szakemberei az ügyfelek érdekeit is igyekeztek maximálisan szem elõtt tartani. A potenciális felhasználók így többkörös fókuszcsoportos beszélgetések során fogalmazhatták meg véleményüket, észrevételeiket a készülõ applikációval kapcsolatban.

Ma még a biztosítók túlnyomó többségben papír formátumban fogadják a kárbejelentéseket a károsultaktól. Egyes biztosítók lehetõséget adnak ügyfeleiknek digitális csatorna igénybevételére, ezek azonban korábban nem voltak egységesek. Egyetlen egységes offline csatorna létezett a kárbejelentésre, az úgynevezett baleseti bejelentõ, vagy más néven kék-sárga nyomtatvány. A „kék-sárga” bejelentõ fogalma talán minden autós számára ismert, ám mivel csak akkor vesszük elõ, ha baleset történt, nem sokan tudják felidézni, hogy valójában mit is tartalmaz. Pedig a hibás kitöltése akár azzal is járhat, hogy a baleset vétlen részese nem, vagy csak nagy késéssel jut hozzá a kártérítés összegéhez.

Az új, online applikáció gyorsabb és átláthatóbb kárbejelentési folyamatot tesz lehetõvé a károsultaknak. Az alkalmazás könnyen használható szerkesztõmodulja segítségével a felhasználók egyszerûen és jól feldolgozhatóan készíthetik el a baleseti ábrát. A baleset típusának kiválasztása, a lokáció GPS-es meghatározása, továbbá a szerzõdéses adatok QR-kódos bevitele, amit a társaságok mától belátható idõn belül lehetõvé tesznek ügyfeleik számára, mind hozzájárulnak a gyors és egyszerû adatfelvételhez.

A baleseti bejelentõn megadott adatok, esetleírás és vázlatrajz alapján próbálnak tisztán látni a biztosítók a baleset ügyében, ezért nagyon fontos, hogy minden szükséges sor pontosan ki legyen töltve. Papír alapú kitöltésnél gyakori hiba, hogy egyes rovatokat a felek üresen hagynak, ami akár több évig elhúzódó kárrendezési eljárást vonhat maga után. Ez az applikáció használatával elkerülhetõ, hiszen az alkalmazás figyelmeztet az üresen hagyott sorokra. Szintén sokan elmulasztják lerajzolni az autók helyzetét, a baleset lezajlását attól tartva, hogy nem tudnak megfelelõen rajzolni és a vázlat alapján téves tájékoztatást adnak. Ezt is megkönnyíti az alkalmazás azáltal, hogy a baleset vázlata választható ikonokból (például gépjármûvek, utak, keresztezõdések, táblák, tereptárgyak, állatok), illetve szükség esetén szabad kézzel is megrajzolható. Tipikus hiba az is, hogy a szabályosan kitöltött bejelentõrõl lemarad az aláírás. Ez az applikáció használóival szintén nem fordulhat elõ.

Balesetet követõen mindkét félnek jelentkeznie kell a saját biztosítójánál. Erre a károkozónak 5 nap áll rendelkezésre, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy a károkozó biztosítójánál a saját kárigényét bejelentse. Az alkalmazás használata ezt a kötelezettséget is leegyszerûsíti, hiszen az adatok kitöltése után, ha minden érintett fél aláírta a bejelentõt, egy gombnyomással el tudják azt küldeni a helyszínrõl. A bejelentés során a rendszer e-mailben is küld egy értesítést minden érintettnek, mellékelve a kitöltött pdf formátumú kárbejelentõt. Az érintett biztosítók ezután belsõ folyamataiknak megfelelõen felveszik a kapcsolatot a bejelentõkkel.

A közúti forgalomban lévõ gépjármûvek száma a KSH adatai szerint 2000-2017 között folyamatosan emelkedett, 2013 óta pedig gyorsulva nõ. 2018. június 30-án meghaladta a 4,4 millió darabot. Ami a baleseteket illeti, hazánkban és az EU28 átlagát tekintve is jelentõsen kevesebb történik napjainkban, mint a 1990-es években, azonban 2013 óta a balesetek száma is emelkedni kezdett. 2017-ben összesen 16 489 személyi sérüléses közúti baleset történt hazánkban. Mindezek következtében a bejelentett kgfb-károk száma, és az egy kárra jutó kárfelhasználás is folyamatosan emelkedik 2013 óta.

Kevesen tudják, hogy amennyiben nem történik személyi sérülés, akkor nem feltétlenül kell rendõri intézkedés, elég a baleseti bejelentést megtenni az alkalmazás segítségével – hangsúlyozta a keddi tájékoztatón Berzai Zsolt rendõr alezredes. A cél az lenne, hogy csak akkor értesítsék a rendõrséget, amikor valóban indokolt – mondta az ORFK Balesetmegelõzési Osztályának vezetõje, külön kiemelve, hogy a rendõrnek intézkedési kötelezettsége van, akár helyszíni bírságot is kiszabhat.

Az alkalmazás letölthetõ az ekar.hu oldalon, a mai napon még csak androidos telefonokra, de várhatóan egy-két napon belül helyet kap az App Store-ban is.