Nem szívesen beszélünk megtakarításainkról
2019.01.08
A legkényesebb magánéleti problémáinkról – így a környezetünkben elõforduló súlyos betegségekrõl, függõségekrõl és kapcsolati válságokról – is inkább beszélgetünk, mint arról, hogy teszünk-e félre nyugdíjas éveinkre. Az NN Biztosító reprezentatív kutatásának fenti eredményei szerint szinte tabutémaként kezeljük a megtakarításokat, ami azonban komoly gátat jelenthet pénzügyi céljaink megvalósításában és gyermekeink tudatosságának erõsítésében is.

Sokak indítják újévi fogadalommal az új évet, legyen szó új hobbi felvételérõl vagy épp valamilyen addig elhanyagolt feladat napirendre tûzésérõl. Klasszikusan ilyen, amikor elhatározzuk, hogy egy vásárlás, utazás vagy épp a kényelmes nyugdíjaskor eléréséhez végre elkezdünk rendszeresen félretenni. Az NN Biztosító nyugdíjcélú megtakarítási szokásokat feltérképezõ, országos, reprezentatív kutatásának eredményei szerint azonban mégsem beszélgetünk ezekrõl a témákról ismerõseinkkel, amivel fontos tippeket, visszajelzéseket is elszalasztunk.

A felmérés szerint a magyar 24-55 éves korosztály (generációra való tekintet nélkül) sokkal inkább beszélget akár a legbelsõbb magánéleti problémáiról is, mint arról, hogy milyen megtakarításban gondolkozik. A válaszadók jelentõs része (57%) beszél ismerõseivel például arról, hogy kinek van valamilyen krónikus betegsége, hogy ki nem talál párt (47%) vagy épp kinek van súlyos betegsége a családban. Még a párkapcsolati válságokról is inkább beszélünk egymással (34%), mint arról, hogy ki takarékoskodik nyugdíjas éveire (30%). 76 százalék például egyáltalán nem osztja meg ismerõseivel, milyen típusú megtakarításai vannak.

Érdekes módon még az olyan egyéb pénzügyeinkrõl is sokkal könnyebben nyílunk meg ismerõseinknek, mint hogy mennyi a fizetésünk, vagy hogy milyen cafeteriát kapunk. A leginkább tabu témát az jelenti, hogy pontosan mennyi megtakarításunk van, ennél még arról is szívesebben osztunk meg információt a környezetünkkel, hogy mennyi banki hitelünk van.

„Fontos, hogy egészséges egyensúlyt találjunk abban, hogy mennyit beszélgetünk anyagi kérdésekrõl a családban és a barátokkal. Jelenleg nagyon ritkán hozzuk fel ezt a témát, pedig így tudjuk leginkább segíteni egymást és gyermekeinket is a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a céljaink eléréséhez szükséges információk megismerésében és a pénzügyi biztonságunk megteremtésében” – emelte ki Czene Árpád, az NN Biztosító termékfejlesztési vezetõje.

A legfontosabb információforrást ezen a téren nem meglepõ módon a család jelenti a kutatás szerint: a megkérdezettek 40 százaléka közvetlen családtagjainak véleményére ad leginkább megtakarítási kérdésekben. Emellett a hivatásos tanácsadók és barátok meglátásai nyomnak legtöbbet a latba.

Ezzel szemben a 24-55 évesek többsége úgy érzi, szülei nem fektettek elég hangsúlyt a pénzkezelés tudnivalóinak átadására. Több mint egyharmaduk szerint a családban nem is foglalkoztak ezzel, továbbá minden ötödik válaszadó mondta, hogy több idõt és energiát kellett volna erre fordítaniuk otthon.

„Mindezekhez képest pozitívum, hogy a felmérésünk szerint a lakosság viszonylag jól ismeri, milyen nyugdíj-elõtakarékossági megoldások állnak rendelkezésükre az öngondoskodáshoz. A nyugdíjbiztosításról például az emberek 90 százaléka hallott saját bevallása szerint, részleteiben pedig 60 százalékuk ismeri ezt az évente akár 130 ezer forintos adójóváírás lehetõségét kínáló konstrukciót” – tette hozzá Czene Árpád.