A klasszikus életbiztosítás biztosítási eseménye a polgári jog szabályai szerint a halál, vagy valamely, elõre meghatározott életkor elérése. A biztosítási piacon több éve már új életbiztosítási konstrukcióként jelenik meg a befektetéssel kombinált életbiztosítás, illetve egyéb, vegyes biztosítás.

A tájékoztatási kötelezettségnek nagy jelentõsége van

A biztosítási jog egyik lényeges eleme a tájékoztatási kötelezettség, mely mind a szerzõdõ, illetve biztosított személy, mind pedig a biztosító vonatkozásában lényeges. Ugyanis, a biztosító a kockázatot akkor tudja felmérni, ha a lehetõ legtöbb információ birtokában van.

Az életbiztosításoknál (különösen a befektetési jellegûeknél) a tájékoztatási kötelezettségnek nagy jelentõsége van - húzta alá dr. Burján Zsuzsanna. Ugyanis, ha a biztosító a szerzõdéskötést követõen szerez tudomást olyan körülményrõl, mely miatt a szerzõdést nem kötötte volna meg, akkor mentesülhet a szolgáltatása alól. Kivételt képez, ha a biztosítási szerzõdés megkötése és a biztosítási esemény bekövetkezése között több mint öt év eltelt, függetlenül attól, hogy a szerzõdõ/biztosított eleget tett-e a tájékoztatási kötelezettségének vagy sem.

Életbiztosítások: lényegesen több elõírás

A befektetési életbiztosítások esetére, annak pénzügyi vonzata miatt, lényegesen több elõírás vonatkozik, mint a klasszikus életbiztosításokra. Itt nemcsak a befektetési egységhez kapcsoló tájékoztatásról van szó, hanem arról is, hogy a biztosító egyáltalán nem köteles meghatározott hozamot garantálni.

A D.A.S. JogSzerviz szakértõje kiemelte: nagyon sok esetben pontosan ez a vélt garancia képezi a jogvita tárgyát is, ugyanis a szerzõdõ azt reméli, hogy egy-két éves megtakarítással, befektetéssel, sokkal nagyobb összeget kap vissza a biztosítótól, mint amekkorát biztosítási díjként befizetett.

A másik jogvitára okot adó esetkör, amikor a biztosítási szerzõdés bármilyen okból, de a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül szûnik meg. Ennek a tipikus példája az, amikor a szerzõdõ fél nem fizeti tovább a biztosítási díjat és a szerzõdés így díj nemfizetés miatt megszûnik.

Ekkor a biztosító nem köteles visszafizetni a már befizetett díjat, hanem csak a szerzõdési feltételeiben meghatározott módon számított visszavásárlási összeg megtérítésére köteles.

Amennyiben a biztosítási szerzõdés a biztosított két éven belül elkövetett öngyilkossága, vagy szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben szûnik meg, anélkül, hogy a biztosító a biztosítási összeget kifizetné. Ekkor a biztosító nem visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot téríti meg.