A pénzügyminiszter kiemelte: az állampapírok iránti kereslet stabilan növekszik, ennek köszönhetõen a lakossági állampapírok részesedése a központi költségvetés adósságán belül meghaladja a 26 százalékot.

A negyedik negyedévben csaknem 148 milliárd forinttal nõtt a lakossági állampapír-állomány, elérve a 712,9 milliárd forintos éves növekedést – mondta Varga Mihály. Hozzátette, hogy ezzel a mennyiséggel az egész évre tervezett 583 milliárd forintos állománybõvülést 22 százalékkal teljesítette túl az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK).

A tárcavezetõ az adatokat ismertetve elmondta: a 7515 milliárd forintos lakossági állampapír-állomány legnagyobb részét, 42 százalékát az egyéves futamidejû állampapírok teszik ki, az inflációkövetõ Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) pedig 34 százalékos részesedést érnek a teljes portfólióban.

A felmérések azt mutatják, hogy a 40 év alatti korosztály körében egyre népszerûbb a hosszú távú állampapír-befektetés, a kétéves állampapírok 33 százalékkal, a prémium állampapírok esetében 30 százalékkal emelkedett az állomány egy év alatt. A legdinamikusabban, 43 százalékkal a babakötvény állománya nõtt – tette hozzá Varga Mihály.

A tavalyi utolsó negyedévben a nettó kibocsátás csaknem kétharmadát a PMÁP tette ki, még úgy is, hogy novemberben több mint százmilliárdos lejárattal kellett számolnia az adósságkezelõnek. Ezt követte az egyéves futamidejû állampapír nettó értékesítési volumene.

Varga Mihály ismertetése szerint a féléves állampapírok és kétéves futamidejû kötvények állománya jelentõsen csökkent az utolsó negyedévben. Ennek oka, hogy a bankok saját számlájukon tartott lakossági állampapírokból az ÁKK jelentõsebb mennyiséget vásárolt vissza – jelezte a pénzügyminiszter.

A befektetõi kör szûkítése és az év során egyéb szabályozók bevezetésének eredményeként áprilistól az értékesített állampapírok teljes mennyiségét magánszemélyek vásárolták meg – hangsúlyozta Varga Mihály.

A pénzügyminiszter megerõsítette, hogy nem terveznek nemzetközi devizakötvény-kibocsátást 2019-ben. A magyar gazdaság egyre jobb teljesítményének köszönhetõen az állam a finanszírozási szükségletét szinte teljes egészében forintból fedezheti, így az adósságon belül a devizaarány tovább eshet, a mostani 20 százalékos arányról a tervek szerint akár 18 százalékra.