A könyvvizsgálócég szerint ezzel szemben 2014-2017 között összesen 24 olyan biztosítási csalás volt, melyet bíróság elé terjesztettek, ezek értéke együttesen 11,9 millió font volt. Az adatok a KPMG Fraud Barometerébõl származnak, amely a 100 000 fontot meghaladó csalásokat rögzíti. Tavaly összesen 453 ilyen, bíróság elé tárt esetet rögzítettek, melyek összértéke 1,2 milliárd font volt. 

A KMPG adatai szerint egyetlen giga, 50 millió fontnál nagyobb értékû csalás történt tavaly, azonban 10 és 50 millió font közöttiekbõl több is elõfordult. A biztosítási csalások mellett elõfordult vám- és áfaelkerülés, befektetési csalás, hitelcsalás, áruhamisítás és szociális juttatásokkal történõ visszaélés is. A jelentés kiemelt ezek közül egy biztosítási csalás-sorozatot, 4 millió font értékben, melynek elkövetõjét 9 év börtönre ítélték. A csalás részeként több mint 250 kisebb ütközést rendeztek meg ártatlan vezetõkkel, fõként kisebb körforgalmakban, majd több tucat biztosítótársasággal szemben nyújtottak be kárigényt. A bíró a döntésnél egyértelmûen kijelentette, hogy a csalásért minden biztosítási ügyfél megfizet, magasabb díjak formájában. 

Annak ellenére, hogy egyre több autós használ fedélzeti kamerát, amely valós idõben rögzíti az eseményeket, a csalók módszerei is folyamatosan fejlõdnek, amit a bíróság elé kerülõ hivatásos csalók számának emelkedése is mutat – állítja a KPMG.