Hazánkban is felgyorsult a népesség elöregedési folyamata. A 60 éves és annál idõsebb lakosok száma és aránya elõször 1992-ben haladta meg a 0–14 éves, gyermekkorú népességét, 2005 óta viszont már a 65 évesek és annál idõsebbek is többen vannak, mint a gyermekkorúak. 2018. január 1-jén száz gyermekre 130 idõskorú (65 éves és annál idõsebb) lakos jutott – derül ki a KSH Magyarország 2017 címû kiadványából. 

A Groupama Garancia Biztosító közelmúltbeli kutatás szerint a jelenleg aktív korú lakosság nagyobb része számít arra, hogy idõskorára segítségre szorul majd a mindennapokban. A megkérdezettek jellemzõen 55 000 forintot költenének idõsotthoni ellátásra, miközben a legolcsóbb intézmények 70-80 000-et kérnek havonta, de nem ritka a havi 180 000 forintba kerülõ otthon sem. 

Robotok az idõsek szolgálatában?

A technológiai fejlõdés – a mesterséges intelligencia, a felhõalapú megoldások, a tárgyak internete (IoT), a hordozható eszközök és a blockchain – kényszerítõ válaszokat kínálhat ezekre a kihívásokra. 

A biztosítótársaságok, az egészség- és életbiztosításokon keresztül kulcsfontosságú szereplõi az idõsgondozási ökoszisztémának. Az új technológiák használatával javítani, színesíteni tudják az idõsebb ügyfeleknek kínált termékkört, illetve mûködési hatékonyságukat is növelni tudják. 

Az intelligens otthonok mozgásérzékelõi például figyelmeztetnek, amikor az idõsek eltérnek a szokásos rutinjuktól. A biztonsági érzékelõk emlékeztetik a lakókat az ajtók zárására, vízszivárgásra és hasonló esetekre. A hordható okoseszközök segítik az idõseket és az egészségügyi szolgáltatókat a különbözõ egészségügyi mutatók, például a pulzusszám, vagy az aktivitás szintjének követésében. Ezek az adatok használhatók a távorvoslási konzultációk során, ami csökkentheti a rendelõk fizikai felkeresésének gyakoriságát. Az eszközök emellett megkönnyítik a rokonokkal, barátokkal történõ kapcsolattartást, képeket, videókat lehet megosztani segítségükkel. A jövõben a mesterséges intelligencia és a robotok pedig akár fizikai segítséget és pszichológiai támaszt is nyújthatnak az egyedül élõ idõsek számára. 

Számos mobilalkalmazás és hordható eszköz már ma is elavultnak hat. Insurtech szakértõk szerint a dolgok internete helyett hamarosan emberek internetérõl (Internet of Human, IoH) beszélhetünk, ahol a különbözõ szenzorok mélyebben integrálódnak mindennapi életünkbe, a ruhánktól egészen a bõrünkig. 

Jó példa erre egy lenyelhetõ érzékelõ, egy microchipet tartalmazó pirula, amit az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) már jóvá is hagyott. A lenyelt gyógyszer adatokat küld a testre ragasztható érzékelõre a gyógyszer fogyasztásának módjáról, és nyomon követi a gyógyszerre adott fiziológiai reakciókat is. A gyûjtött adatok bluetoothon keresztül kerülnek továbbításra a felhasználó okostelefonjára, melynek további felekkel történõ megosztásáról a beteg dönt. 

Akár a biztosítási díj is csökkenthetõ

A biztosítótársaságok számára is számos elõnnyel járhat, ha az idõs ügyfeleik alkalmazzák ezeket a technológiai újításokat. A legfontosabb az ügyféladatok olyan módon történõ hasznosítása, amely meggyõzi az ügyfelet, hogy a szolgáltatóra bízhatja személyes adatait, de emellett érdemes ösztönzõket is nyújtani az ügyfelek számára a technológia használatához, legyen az díjkedvezmény, vagy egyéb értéknövelõ szolgáltatás. 

Az okoseszközök és a különbözõ otthoni érzékelõk használata lehetõvé teszi az idõsek számára, hogy hamarabb elhagyják a kórházat, és saját otthonukban gyógyuljanak, ami a biztosítók szolgáltatási terheit is csökkentheti. Ezenkívül a technológia meghosszabbíthatja azt az idõt, amit egy idõs személy otthonában, önálló életvitelt folytatva eltölthet. 

A hordható okoseszközökbõl kinyerhetõ egészségügyi mutatók segítségével idejekorán felismerhetõvé válnak olyan állapotok, mint a szívelégtelenség, vagy akár egy húgyúti fertõzés. A korai beavatkozás nem csak a biztosítói szolgáltatáskifizetéseket csökkentheti, de akár a biztosított életét is megmentheti. Ezek az eszközök figyelmeztetnek a gyógyszerek bevételére, továbbá megtaníthatják a viselõt egy egészségesebb életmódra is. 

A biztosítók az IoT érzékelõkbõl, illetve a hordható eszközökbõl kinyert adatok felhasználásával jobb döntéseket hozhatnak vállalati szinten, valamint személyre szabhatják szolgáltatásaikat, ami javít az ügyfélelégedettségen. A blockchain technológia várhatóan szintén fontos szerepet játszik majd az egészség-, illetve életbiztosításokban, ahol az okosszerzõdések az IoT-alapú adatoknak köszönhetõen valós idõben megköthetõk és teljesíthetõk lesznek, a jogi dokumentumok létrehozásának és érvényesítésének összetett folyamatának kiküszöbölésével. 

Mint az idõsgondozói ökoszisztéma kulcsszereplõi, a biztosítók számos piaci szereplõvel, így az egészségügyi szolgáltatókkal, az eszközgyártókkal, vagy akár a kormányzattal is együttmûködhetnek az idõseknek szánt ügyfélközpontú megoldások kialakításában. Ez nem csupán az értékesítés növelésére nyújt lehetõséget, de a jövõ – és jelen – egyik legnagyobb társadalmi kihívásának kezelésében is szerepet játszhat. 

Az IoT technológiák gyors fejlõdésével, illetve annak kihasználásával a biztosítók komoly versenyelõnyre tehetnek szert, a megfelelõ partnerek megtalálásával gyorsan új termékekkel jelenhetnek meg a piacon, az ügyfelek pedig innovatív, testreszabott megoldások közül válogathatnak, akár alacsonyabb díjak mellett.