A tavalyi év hasonló idõszakához képest 1, az elõzõ negyedévhez képest 3 pontot csökkent, így az index 68 pontot vett fel decemberben. A BNP Paribas Cardif Munkaerõpiaci Stabilitási Indexe alapján a most tapasztalt visszaesés ellenére is egy emelkedõ tendenciáról beszélhetünk.

A mérõszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetõséget biztosít majd számukra. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.

A negyedéves jelentésbõl kiderül, hogy a megkérdezettek körében 94 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy mennyire bíznak a jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. A megelõzõ két évben ez az érték 91, illetve 88 pontot vett fel. Ugyancsak érdemes megemlíteni azt a részmutatót is, amely arra kérdez rá, hogy a munkavállalók mennyire érzik biztosnak a jelenlegi pozíciójukat: 2018 decemberében ez 92, elõtte lévõ évben 88, míg 2016-ban 84 pontot vett fel. Az újbóli elhelyezkedés esélyével kapcsolatban is emelkedõ tendenciát tapasztalunk, mivel a tavalyelõtti 43 és a tavalyi 46 és után 52-re ugrott ez a részmutató.

„Bár összességében enyhén visszaesett a bizalmi index év végén a korábbi negyedévekhez képest, fontos részeredménynek tartjuk, hogy a munkavállalók optimizmusa a munkahelyük és a saját pozíciójuk kapcsán rekordmagas volt. Az újbóli elhelyezkedés megítélésével kapcsolatos optimizmus csak minimálisan esett vissza az õszi eredményekhez képest, ugyanakkor az elmúlt évben ez is jelentõsen emelkedett” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója. Hozzátette: a saját egzisztenciális biztonságukkal kapcsolatban továbbra is derûlátóak a hazai munkavállalók.

Ami a karrierre vonatkozó jövõképet illeti, a férfiak és nõk egyaránt 82-82%-a úgy érzi, hogy több mint 5 évig megmarad az állása, illetve a férfiak 83%-a és a nõk 80%-a látja biztosnak a saját pozícióját a jelenlegi munkahelyén.

Azok a munkavállalók viszont, akik ennél rövidebb idõre látják biztosnak a munkahelyüket, 33%-uk szerint a cég meg fog szûnni, 18%-uk pedig úgy látja, hogy nincs elég szakember, illetve a cég nem találja meg a megfelelõ kollégákat. Közel egyharmaduk (28%) azt jósolja, hogy nagy eséllyel leépítés várható, amelynek során tõle is megválnak; nagyjából ugyanekkora arányban (28%) válaszolták azt az interjúalanyok, hogy saját maguk szeretnének új munkahelyre kerülni, ami a korábbi negyedévhez képest már 3 százalékpontos esést jelent.

Általánosságban elmondható, hogy az alábbiakban részletezett demográfiai változók mentén nem történtek jelentõs változások az elmúlt évben.
Korcsoportok szerinti bontásnál az látható az adatokból, hogy a negyvenes korosztály némileg optimistább a többi csoporthoz képest, mivel 71 pontot ért el, szemben a 18-29, illetve 30-39 közöttiekhez képest: mindkét korcsoportban 68-68 pontot vett fel az index, míg az 50-59 éves korcsoportnál 69, a 60 felettieknél pedig 60 pontot regisztráltak, csakúgy mint a megelõzõ évben.

Az iparban-építõiparban és a kereskedelemben egyaránt 69-69, a közigazgatásban dolgozóknál 68 pontot, a mezõgazdaságban tevékenykedõ munkavállalóknál 67 pontot mértek.

A település mérete szerinti bontás vizsgálatakor szinte mindig a budapestiek vezetnek, körükben 71, a városban és a falvakban élõknél most egyaránt 68-68 pontot mértek a kutatók. Kifejezetten Budapestnek köszönhetõ, hogy a régiók szerinti bontásnál Közép-Magyarországon 71 pontot mértek a válaszadók körében, míg az ország nyugati felében 67, a keleti részében pedig 68 pontot vett fel az index.

Az iskolai végzettséget tekintve továbbra is a diplomások és az érettségivel rendelkezõk alkotják a legbizakodóbb csoportot 72 és 69 ponttal, utánuk 68 ponttal következnek szakmunkás papírral rendelkezõk, tõlük jócskán lemaradva, 60 ponttal a legfeljebb 8 osztályt végzettek jönnek.