A magánegészségüggyel foglalkozó szakemberek többsége szerint a 2019. januárjától életbe lépõ szigorítás a vállalati egészségbiztosítások esetében hátrányosan érinti a magyar egészségügyet, hiszen forrást von el a rendszerbõl - írja a Portfolio.hu

A Metlife szerint a kkv-szegmenst érintik legsúlyosabban az adóváltozások, ott várhatóan minimum 20-30%-kal fog csökkenni az állományunk. A nagyvállalati szektorban nem számítanak ilyen erõs visszaesésre, mivel a jelentõs mennyiségi és minõségi munkaerõhiány következtében a munkáltatóknak minden eszközre szükségük van ahhoz, hogy megtartsák és bevonzzák a munkavállalókat. Elõnyöket lát a Metlife az összegbiztosítás javára, mivel a MABISZ kérésére készült PM-állásfoglalás alapján kedvezõbb adókulccsal adózhat, szemben a szolgáltatásfinanszírozó termékekkel, melyek bérként adóznak az idei évtõl.

Az Union szerint az egészségbiztosítási piac mindenképp növekedni fog, amibõl az Union egy még nagyobb szeletre pályázik. Szerencsére a nagyvállalatok tényleg hisznek az egészségtudatos mûködésben, és az egészségbiztosításra hozzáadott értékként tekintenek. 

A Groupama is optimista az egészségbiztosítási piacon fellelhetõ átalakulási tendenciák kapcsán. Szerintük azok a cégek, melyek munkavállalói már korábban is rendelkeztek szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítással, továbbra is fenn fogják tartani ezt a juttatási formát. Azon cégek, akik különösen odafigyeltek a piaci környezet változásaira, már 2018 év végén megkötötték az egészségbiztosítási szerzõdésüket, kihasználva így az adózási elõnyöket. Emellett azonban jelenleg is folyamatosan érkeznek ajánlatkérések a Groupamához, tehát van igény az egészségbiztosításra. Álláspontjuk szerint, amennyiben egy átlagos, elfogadható adó mértékkel emelkedik csak a biztosítás költségvonzata, úgy tovább folytatódhat a növekedés.

Az Allianz szerint a vállalkozások jó része olyan szolgáltatásnak tekinti az egészségbiztosítást, amely hozzáadott értéket teremt a munkavállalók számára, elõsegítve azok megtartását. Az adózási kérdés valóban fontos, de csak egy szempont a sok közül.

Az Uniqa a változások nemcsak az egészségbiztosításokat, hanem az élet- és balesetbiztosításokat is érinti. Várhatóan a piac minimálisan szûkülni fog vagy legjobb esetben is stagnál, bár az is kérdés, hogy milyen egyéb gazdaságpolitikai döntések lesznek befolyással erre a piacra. Tapasztalataik szerint a nagyobb vállalatok törekednek arra, hogy ezt a szolgáltatást továbbra is biztosítani tudják a munkavállalóik részére. A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások esetében igaz ez a legfokozottabban, de az összegbiztosítások esetében is látjuk ezt a szándékot.

A kockázati biztosítási termékkör fokozatosan nyert teret az elmúlt évtizedekben mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében. Ez a gyûjtõ fogalom azokat az élet-, baleset-, és betegségbiztosításokat foglalja össze, amelyek értelmében a biztosító a biztosítottat ért biztosítási esemény (haláleset, baleset vagy betegség, orvosi ellátás) bekövetkezése esetén teljesít szolgáltatást. A szolgáltatása lehet a biztosítási eseményre nézve elõre meghatározott biztosítási összeg kifizetése, vagy baleset/betegség miatt szükséges egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése, illetve az orvosi protokoll szerint indokolt tartalmú szûrõvizsgálat költségének viselése. Ezek mellett egyre többen igényelnek asszisztencia-szolgáltatásokat is, amelyek segítségével a biztosítók a betegút teljes hossza alatt támogathatják, segíthetik ügyfeleiket. Ilyen szolgáltatás lehet egy telefonon elérhetõ orvosi call center, bizonyos vizsgálatok megszervezése, vagy második orvosi vélemény biztosítása, akár külföldi szakemberektõl.

Az MNB adatai szerint tavaly a kockázati (haláleseti) életbiztosítások darabszáma meghaladta a hatszázezret és az önálló balesetbiztosítások darabszáma is hasonló nagyságrendben mozgott. Ugyanakkor az önálló (nem életbiztosítások kiegészítõ elemeként megkötött) betegségbiztosítások száma nagyon alacsonyan mozgott, ami nyugat-európai összehasonlításban a piac egészére elmondható. Egy olyan piacról beszélünk, ahol a csoportos életbiztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések 2017-ben megközelítették az 5 milliárd forintot, a betegség- és egészségbiztosítások kárkifizetései pedig a 7 milliárdot.