Bár a teljes gazdaságban jelentõs emelkedést mutatnak az átlagbérek, a 19-29 éves korosztály tagjai óvatosan közelítik meg ezt a kérdést a K&H ifjúsági indexe szerint, amely 2018 harmadik negyedében vizsgálta a fiatalok munkaerõpiaci kilátásait és bérekre vonatkozó várakozásait.
Emelést várnak
Bár a dolgozó fiatalok többsége - 69 százaléka - számított kisebb-nagyobb fizetésemelésre, de csak 17 százalékuk, azaz minden hatodik válaszadó, vár 2-3 százalékosnál jelentõsebb emelkedést a havi fizetésében. A korábbi negyedévekben ennél többen számoltak komolyabb béremeléssel, arányuk akkor 20-22 százalék között mozgott. A munkahelyét a fiatalok többsége, 68 százaléka érezte stabilnak, a kisvárosban élõknek azonban csak az 56 százaléka volt ennyire optimista.
Ennek ellenére megbecsültnek mindössze 40 százalék érezte magát a munkahelyén, a keleti megyékben élõknél pedig még rosszabb a helyzet: itt mindössze a fiatalok 25 százaléka, azaz negyede nyilatkozott így. Fejlõdési lehetõséget szintén kevesen, alig 23 százalék lát a jelenlegi munkahelyén.
Az állással rendelkezõ fiatalok 43 százaléka úgy véli, könnyen találna magának új állást, hasonlóan magas arányra a felmérés - 2012-es - kezdete óta nem volt példa. A részletes eredményekbõl azonban kiderül, hogy jelentõs eltérés van a különbözõ országrészben élõk véleménye között. Ugyanis a munkaerõpiaci szempontból jó helyzetben lévõ nyugati országrészben lakó fiatalok 64 százaléka tartja könnyûnek az álláskeresést, ezzel szemben a keleti megyékben élõ társaiknál mindössze 28 százalékos az optimisták aránya.
A kutatás azt is megnézte, hogyan látják a még tanuló fiatalok az elhelyezkedési esélyeiket. A megkérdezettek 40 százaléka szerint könnyen fognak majd állást találni az iskola elvégzése után. Míg Budapesten a diákok 61 százalékuk volt optimista, kisvárosokban csak 14 százalékos volt az arányuk, azaz az országon belül szintén komolyak a különbségek.
Munka vs. magánélet
Szintén rekordot jelent, hogy a dolgozó fiatalok mindössze 36 százalékának nem okoz gondot a munka és a magánélet összehangolása, a többségnek azonban problémás. Ez elsõsorban a budapestieknél jelentkezik, a fõvárosiaknál 51 százalékára igaz, míg a kisvárosokban élõknek csak 22 százaléka volt ezen a véleményen.
Kritika az oktatási rendszernek
Negatív rekordot döntött az oktatási rendszerrel való elégedettség: a dolgozó fiatalok mindössze 11 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar oktatás európai viszonylatban is magas színvonalú, míg 2018 második negyedévében még 23 százalék értett egyet ezzel az állítással. A diákok még sötétebben látják a helyzetet: csak 9 százaléknak volt pozitív véleménye. A felmérés korábbi eredményei szerint a diákok körében 2017 vége óta van alacsony szinten az oktatási rendszert jónak minõsítõk tábora: 2012 és 2016 között 19-37 százalékuk tartotta megfelelõnek azt.