A pénzügyminiszter hangsúlyozta: ezt felismerve döntött a kormány a pénzügyi oktatás általánossá tételérõl a közoktatásban, amelynek egyik eszköze a Fintelligence Pénzügyi Edukációs Hálózat, ahol élményalapú ismeretátadással vezetik be a hallgatókat a témába.

A tárcavezetõ felhívta a figyelmet, hogy a pénzügyi digitalizáció és innováció ma már a mindennapok része és megváltoztatja a pénzügyi szektor mûködését is. A kormánynak azonban mérlegelni kell az új technológiákban rejlõ veszélyeket is, ezért meg kell találni az egyensúlyt a pénzügyi innováció, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi stabilitás között.

Varga Mihály kitért arra is, hogy a magyar emberek pénzügyi tudatosságának fejlesztése fontos gazdasági és társadalmi érdek a kormány számára, mert jelentõs hatással bír az emberek jólétére, így a fogyasztásra, a megtakarításokra, és ezeken keresztül a gazdasági növekedésre is. A pénzügyi kultúra szintjének emelése emellett érdeke a pénzügyi szolgáltatóknak is – tette hozzá a miniszter. A tárcavezetõ kifejtette: ezért dolgozta ki a kormány a lakosság pénzügyi jártasságát erõsítõ Nemzeti Pénzügyi Tudatosság Fejlesztési Stratégiát. Az elkészült program hét évet ölel fel 2017-tõl 2023-ig, és kétéves cselekvési tervekre bontja annak gyakorlati megvalósítását. Mint mondta: azt kell elérni, hogy minden korosztályhoz eljusson a pénzügyi tudatosság fejlesztése, de a munka során kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal korosztály gyakorlati pénzügyi ismeretekkel való felvértezésére.

Varga Mihály a Fintelligence oktatási hálózatról szólva elmondta: a központ elkötelezett szakértõi azt a feladatot vállalták, hogy a pénzügyi területen megjelenõ új kutatási eredményeket, innovatív technológiákat és modern fizetési rendszereket megismertetik a gazdálkodó szervezetekkel, az emberekkel és segítik a szakmai oktatást is. A kormány célja pedig az, hogy a hálózatot országossá tegye, és minden régióban létesüljön egy ilyen edukációs központ.