Az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások fejlõdése hatalmas lehetõségeket hordoz magában; jótékony hatásai gazdasági, társadalmi és szociális téren egyaránt megmutatkoznak. Az internetes gazdaság minden megszüntetett nem internetes állás helyett 2,6 új online állást hoz létre, és még a vidéki vagy a világtól elzárt területeken is szélesebb választékot kínál a fogyasztóknak. Az alacsonyabb online árakból és a rendelkezésre álló termékek és szolgáltatások nagyobb választékából eredõ haszon 11,7 milliárd euróra tehetõ, ami Európa GDP-jének 0,12%-ával egyenlõ. Ha az elektronikus kereskedelem a kiskereskedelem 15%-át tenné ki és a belsõ piac akadályait felszámolnák, a fogyasztók nyeresége 204 milliárd euróra rúgna, ami már az európai GDP 1,7%-át jelentené.
Ezért a Bizottság ma egy tizenhat konkrét fellépést bemutató közleményt fogadott el, melyek célja, hogy 2015-ig megkétszerezõdjék az elektronikus kereskedelem részesedése a kiskereskedelemben (ma annak 3,4%-át teszi ki), csakúgy, mint az internetes gazdaságé az európai GDP-ben (ez jelenleg kevesebb mint 3%). 2015-re az online kereskedelem és szolgáltatások a növekedés és a nettó munkahelyteremtés akár több mint 20%-át is kitehetik majd egyes tagállamokban (például Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Svédországban).
Michel Barnier, a belsõ piacért felelõs biztos, Neelie Kroes, a digitális menetrendért felelõs bizottsági alelnök, valamint John Dalli fogyasztóvédelmi politikáért felelõs biztos törekvéseiket ismertetve hangsúlyozták: „Európa jelenlegi nehéz helyzetében sürgõsen fel kell tárnunk minden forrást, amelybõl tevékenység és foglalkoztatás fakadhat. A ma bemutatott cselekvési terv új lehetõségeket teremt a polgárok és a vállalkozások számára, és elhozza Európának a növekedést és a munkahelyteremtést, amelyre annyira szüksége van. Célja, hogy felszámolja az akadályokat, amelyek mindmáig fékezik az európai internetes gazdaság kibontakozását.”
Mik a terv pontos részletei?
Az egységes piaci intézkedéscsomagnak és a digitális stratégiának megfelelõen a közlemény olyan cselekvési tervet mutat be, amely meg fogja könnyíteni az online termékekhez és tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférést; orvosolja a fizetéshez és a szállításhoz, valamint a fogyasztóvédelemhez és információhoz kapcsolódó problémákat; segíti a vitás kérdések megoldását és a nem jogszerû tartalmak eltávolítását, s mindezzel hozzájárul ahhoz, hogy az internet biztosabbá váljon és jobban tiszteletben tartsa az alapvetõ jogokat és szabadságokat. A cél a dinamikusan fejlõdõ digitális belsõ piacnak jobban megfelelõ környezet megteremtése. Ehhez meg kell oldani az akadályt jelentõ problémákat, s ugyanakkor támogatni kell a vezeték nélküli összeköttetésbe és az új generációs rögzített infrastruktúrákba történõ befektetéseket, lehetõvé téve a felhõalapú számítástechnikai erõforrások (cloud computing) kifejlõdését is.
A közlemény szerint az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások a következõ öt év során a foglalkoztatás és a növekedés akár 20%-át is kitehetik. Könnyebbé válik majd a földrajzi értelemben elszigetelt, vagy más értelemben sérülékeny személyek hozzáférése is a javakhoz és a szolgáltatásokhoz, ami hozzájárul az európai térség kohéziójához.
A Bizottság emellett felsorolja az internetes gazdaság fejlõdése elõtt álló akadályokat is: az országhatárokon átnyúló jogszerû online szolgáltatások túlságosan korlátozott voltát, a fogyasztók nem kielégítõ védelmét és tájékoztatását, a nem kellõen hatékony szállítást és fizetési módokat; a még mindig túl nehezen kezelhetõ illegális tartalmakat és a számítógépes bûnözés terjedésének veszélyét.
Miért bizalmatlanok a fogyasztók?
A fogyasztók sokszor nem bíznak az online kereskedelemben és szolgáltatásokban, és aggódnak, hogy jogaikat tiszteletben fogják-e tartani, különösen, ha valamilyen probléma adódik. Sokszor az is frusztrálja õket, hogy egyes szolgáltatások az õ országukban elérhetetlenek, vagy hogy nem vásárolhatnak más tagállamokban – például mert a szolgáltató nem hajlandó az országukba szállítani, vagy nem fogadja el a külföldi hitelkártyát. Végezetül olykor a nagy sebeségû hálózatokhoz sincs hozzáférésük, és szembesülniük kell a számítógépes bûnözés terjedésével is.
Az elektronikus kereskedelemrõl szóló irányelv tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek megkönnyítik az online szolgáltatások nyújtását az Európai Unióban és garantálják, hogy e szolgáltatások megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Ez a szöveg megalapozta a határokon átnyúló online szolgáltatásokat. A technológiai szempontból semleges irányelvet a 2010-ben szervezett nyilvános konzultáció alkalmával az érdekeltek az egységes európai digitális piac sarkköveként ismerték el. Kiegészítendõ tehát, de felülvizsgálata nem szükséges.
Az irányelv azt is elõírja, hogy az online szolgáltatóknak általában véve tiszteletben kell tartaniuk azon ország szabályait, amelyben székhellyel rendelkeznek. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz. Kötelezi például a szolgáltatókat arra, hogy elérhetõségüket megadják az internetes honlapokon, garantálja a reklámok könnyû felismerhetõségét és védelmet nyújt a kéretlen e-mailek ellen. Ezen felül az irányelv bizonyos feltételekkel mentesíti a felelõsség alól a közvetítõ szolgáltatókat, ha illegális tartalmak tárhelyeit üzemeltetik vagy harmadik fél által az internetre feltöltött illegális tartalmakat továbbítanak.