Az államtitkár az Okosan a pénzzel címû, a pénzügyi tudatosság fejlesztését megalapozó, a legfrissebb kutatásokat és eredményeket bemutató konferencián kifejtette: a pénzügyi tudatosság fejlesztése azért fontos, mert folyamatosan új, egyre bonyolultabb pénzügyi termékek jelennek meg, és az ismeretek hiánya hatalmas károkat tud okozni a lakosságnak. Emellett a demográfiai trendek - például az egyre magasabb átlagos életkor - miatt is egyre fontosabb a pénzügyi tudatosság, az, hogy az állami nyugdíjrendszer mellett egyfajta öngondoskodás kialakuljon.

A lakosság megtakarítási lehetõségei az utóbbi idõben jelentõsen emelkedtek, kiemelkedõek európai, közép-európai viszonylatban is. A kormány adókedvezményekkel, lakossági állampapírokkal ösztönzi az öngondoskodást - mondta az államtitkár.

A kedvezõ gazdasági helyzetnek köszönhetõen a lakosságnak több pénze van, magasabb az elkölthetõ jövedelme, pénzügyi sérülékenysége csökkent. A több pénz azonban nem járt együtt a pénzügyi tudatosság erõsödésével, az OECD-módszertanon alapuló 2018-as felmérés eredményei szerint a lakosság pénzügyi tudatosságának az átlagszintje a 2010-es és a 2015-ös felméréshez képest is csökkent - mondta.

Az államtitkár hangsúlyozta: ezért is nagyon fontos, hogy a pénzügyi edukáció a köznevelés részévé váljon. A diákoknak ugyanolyan jól ismerniük kell a pénz mûködését, ahogyan például a biológiai, a földrajzi vagy történelmi tudnivalókat.

Az eddigi eredmények közül kiemelte a Pénz7 program sikerességét, amely az elsõ fél évben több mint 200 ezer diákhoz jutott el. Idén a készpénzmentes iskolák program végigvitelét tûzték ki célul, emellett szakmai konferenciákat támogatnak, együttmûködési megállapodásokat terveznek a pénzügyi szervezetek érdekképviseleteivel, tematikus táborokat rendeznek, tematikus témákkal látják el a diákújságokat.

Az államtitkár az ÖPOSZ nyugdíjcélú megtakarításokról készült 2017-es és a Századvég nyugdíjasok pénzügyi helyzetérõl, pénzügyi ismereteirõl készült 2018. decemberi kutatása alapján beszélt arról is, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat, illetve a nyugdíjasok pénzügyi ismereteit nézve nem túl "szívderítõ" a kép. 
Az aktív korú lakosság körében a nyugdíjcélú megtakarítás az ötödik helyen van, az elsõ két helyen az elõre nem látott élethelyzetekre, valamint az egészségügyi kiadásokra való gyûjtés áll. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem biztos, hogy a lakosság tudatában van annak, hogy utóbbi célokat biztosítással is el lehet érni.

A megkérdezettek alig több mint egyharmada rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással. A megtakarításokkal rendelkezõk aránya a 2017-es felmérés szerint 7 százalékponttal emelkedett egy év alatt. A nyugdíjcélú megtakarítás hiányát a megkérdezettek több mint fele azzal indokolta, hogy nincs rá pénze, de érveltek azzal is, hogy ez a fajta megtakarítás nem likvid. A nyugdíjcélra havonta félretett összegek 2016-hoz képest némileg nõttek, de még mindig alacsonyak, 2017-ben 10 ezer forint alatt voltak.

A Századvég kutatása szerint a megtakarítási formákban a banki megtakarítások (bankbetét 33,9 százalék, folyószámla 32,3 százalék) és a készpénz (39,3 százalék) dominál, befektetésbõl a megkérdezettek 8,3 százaléka tesz szert kiegészítõ jövedelemre. Az államtitkár szerint meg kell vizsgálni, milyen formában lehetne nagyobb mértékben visszafoglalkoztatni a nyugdíjasokat, aminek most nagyon kedvezõek a feltételei, hiszen a nyugdíj mellett dolgozóknak január óta nem kell járulékot fizetniük.

A nyugdíjszerû ellátásban részesülõk 57 százaléka kapja csak bankszámlára az ellátását, a többiek készpénzben, az államtitkár szerint a bankoknak e téren van még feladatuk.

Kiemelte továbbá, hogy a megkérdezett nyugdíjasok 85 százalékát még akkor sem érdekelné a pénzügyi tudatosságról szóló tájékoztató, ha az ingyenes lenne. Ez azért is szomorú, mert a nyugdíjasok a legnagyobb kockázatú réteg a pénzügyi visszaélések terén, ugyanakkor megerõsíti, hogy az iskolában kell a pénzügyi tudatosságot megtanítani - mondta az államtitkár.