A tavalyi év hasonló idõszakához képest 2 ponttal csökkent, az elõzõ negyedévhez képest viszont változatlanul 68 pontot vett fel az index márciusban. A BNP Paribas Cardif Munkaerõpiaci Stabilitási Indexe alapján a most tapasztalt megtorpanás ellenére hosszabb távon emelkedõ tendenciáról beszélhetünk.

A mérõszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetõséget biztosít majd számukra. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az alkalmazottak milyen lépéseket tennének munkahelyük megtartása érdekében, amennyiben az veszélybe kerülne.

A negyedéves jelentésbõl kiderül, hogy a megkérdezettek körében 91 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy mennyire bíznak a jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. A megelõzõ két évben ez az érték 90, illetve 91 pontot vett fel. Ugyancsak érdemes megemlíteni azt a részmutatót is, amely arra kérdez rá, hogy a munkavállalók mennyire érzik biztosnak a jelenlegi pozíciójukat: 2018 elsõ negyedévéhez hasonlóan idén is 89, elõtte lévõ évben 87, míg 2016-ban 78 pontot vett fel. Az újbóli elhelyezkedés esélyével kapcsolatban már emelkedõ tendenciát tapasztalunk, mivel a tavalyi 48 és a tavalyelõtti 47 után idén 52-re ugrott ez a részmutató.

„Bár összességében idén év elején kissé visszaesett a bizalmi index a tavalyi elsõ negyedévhez képest, a munkavállalók optimizmusa a munkahelyük és a saját pozíciójuk kapcsán ismét magas volt. Az újbóli elhelyezkedés megítélésével kapcsolatos optimizmus változatlan az év végi eredményekhez képest, ugyanakkor az elmúlt tizenkét hónapban ez is jelentõsen emelkedett” – mondta el Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif biztosító vezérigazgatója.

A karrierre vonatkozó jövõképpel kapcsolatban a férfiak 78, a nõk 73%-a úgy érzi, hogy több mint 5 évig megmarad az állása, illetve a férfiak 75%-a és a nõk 70%-a látja biztosnak a saját pozícióját a jelenlegi munkahelyén. A férfiak 39, a nõk 33% válaszolta azt, hogy állásvesztés esetén könnyen vagy nagyon könnyen találna magának új munkát.

Azok a munkavállalók viszont, akik ennél rövidebb idõre látják biztosnak a munkahelyüket, 36%-uk szerint a cég meg fog szûnni, 27%-uk pedig úgy látja, hogy nincs elég szakember, illetve a cég nem találja meg a megfelelõ kollégákat. Közel egyharmaduk (29%) azt jósolja, hogy nagy eséllyel leépítés várható, amelynek során tõle is megválnak; a válaszadók csaknem egynegyede (24%) saját maga szeretne új munkahelyre kerülni, ami az elõzõ évhez képest 4 százalékpontos esést jelent.

Általánosságban elmondható, hogy a különbözõ demográfiai változók mentén nem történtek jelentõs változások az elmúlt évben.
Korcsoportok szerinti bontásnál az látható az adatokból, hogy a harminc és a hatvan év közötti korosztály némileg optimistább a többi csoporthoz képest, mivel 69-70 pontot ért el, szemben a 18-29, illetve 60 felettiekkel: elõbbinél 65, utóbbinál 59 pontot vett fel az index. Ez a korábbi évekhez képest nem jelent számottevõ változást.

Az iparban-építõiparban és a kereskedelemben egyaránt 69-69, a közigazgatásban dolgozóknál 66 pontot, a mezõgazdaságban tevékenykedõ munkavállalóknál 72 pontot mértek.

A település mérete szerinti bontás vizsgálatakor a budapestiek és városban lakók körében egyaránt 69-69 pontot mértek a kutatók. Régiós szinten gyakorlatilag nincs eltérés az ország középsõ, keleti és nyugati része között: az elsõ régióban 69, az említett két másik területen 68-68 pontot mértek a válaszadók körében.

Az iskolai végzettséget tekintve általában a diplomások és az érettségivel rendelkezõk alkotják a legbizakodóbb csoportot. Elõbbinél 70, utóbbinál 68 pontot ért el a bizalmi index, ugyanakkor a szakmunkás papírral rendelkezõk körében most 69 pontot mértek. Tõlük hagyományosan lemaradva 63 ponttal a legfeljebb 8 osztályt végzettek jönnek.