A legfrissebb meteorológiai elõrejelzések szerint a hét elsõ felében a Dunán kialakuló árhullámokat erõsen meghatározó bajor és osztrák vízgyûjtõkön újra jelentõs mennyiségû esõ valószínûsíthetõ, ami a mostaninál magasabb, az I. fokú készültségi szinteket meghaladó, helyenként akár a II. fokú szinteket megközelítõ vagy meghaladó vízszintek kialakulásával járhat. A Tisza árhulláma jelenleg Záhony térségében az I. fokú készültségi szintet meghaladó értékkel tetõzik. Tokajig a II. fokú szinteket megközelítõ tetõzések várhatóak – figyelmeztet az Országos Vízügyi Fõigazgatóság.
Legutóbb 2013-ban sújtotta komolyabb dunai árvíz hazánkat, az eredményes védekezéssel azonban sikerült csökkenteni a károkat, így azok meg sem közelítették a 2010-es tiszai árvízét. Akkor a viharokkal és az árvizekkel összefüggésben a teljes biztosítói szektor közel 30 milliárd forintot fizetett ki a biztosítással rendelkezõ ügyfeleinek.
A mentett, vagyis a gáttal, magasparttal védett oldalon keletkezett károkat téríti a biztosító, ám a teljes kárösszeg térítését megkönnyíti, ha a biztosított minden tõle jogosan elvárható intézkedést megtett a kárenyhítés és kármegelõzés érekében. Egy lassan tetõzõ, hosszan elvonuló hullám szerencsére hagy idõt a védekezésre, amit érdemes minden ingatlantulajdonosnak elvégeznie.
- Figyelni kell a rádióban vagy a televízióban az árvízzel kapcsolatos híreket, de a polgármesteri hivatalban vagy a helyi katasztrófavédelmi szervnél is felvilágosítást lehet kérni a környéken bekövetkezett katasztrófákról.
- A nem vízálló berendezéseket, ingóságokat a veszélyeztetett területekrõl (udvar, garázs, alagsor, földszint) az áradással várhatóan nem érintett helyre (magasabb polcra, emeletre) kell áttelepíteni. Ha az árvíz az egész ingatlant veszélyezteti, lehetõleg gondoskodni kell az ingóságok elszállításáról is.
- Amennyiben az áradás a lakóingatlant is veszélyezteti, a további balesetek és károk elkerülése érdekében az elektromos hálózatot áramtalanítani kell, a gáz- és vízvezetékrendszer fõelzáró csapját pedig el kell zárni.
- Az ajtók, alacsonyan elhelyezett egyéb nyílászárók eltömítésével igyekezni kell megakadályozni, hogy a víz az ingatlan belsejébe jusson.
- Ha a káreseményt nem lehet elkerülni, a károsodott eszközt, berendezést a kárszemle idõpontjáig meg kell õrizni, ezzel is megkönnyítve a kárfelmérést
Magyarországon az ingatlanok több mint hetven százalékára kötöttek biztosítást, ami régiós összehasonlításban kedvezõnek számít. Ugyanakkor a tulajdonosok gyakran nem jelentik a biztosítóknak az értéknövekedést, a felújítások, átalakítások utáni változásokat, így egy káreseményt követõen a biztosítók is csak arányosan tudnak téríteni. Fontos tudni, hogy a meglévõ szerzõdések feltételeinek módosításakor csakúgy, mint az új szerzõdések megkötésekor jellemzõen 15-30 nap várakozási idõt kötnek ki a társaságok, amely idõ alatt bekövetkezett károkat még nem fedezik. Szintén gyakori hiba, hogy az ügyfél elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét. A díj nemfizetés miatti megszûnést követõen befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzõdést, ilyenkor csak új biztosítás kötésére van lehetõségünk, amely esetben szintén számolni kell a várakozási idõvel.
A hazai lakásbiztosítási piacon jelenleg 14 biztosító mintegy harminc-negyven féle lakásbiztosítási terméke érhetõ el, melyek valós választási lehetõséget kínálnak az ügyfeleknek mind árban, mind fedezeti körben. A Mabisz 2013-ban elkészítette a lakásbiztosítási standard termékvázlat-szabályzatot, amelyhez írásos nyilatkozattal csatlakoztak a biztosítók. A termékvázlat, az ahhoz csatlakozó biztosítók, valamint azok a termékek, amelyek már ennek megfelelõen készültek, a Mabisz honlapján megtalálhatók.