A Magyar Nemzeti Bank szakmai és anyagi támogatásával mûködõ Pénziránytû Alapítvány rendszeresen végez Magyarországon kutatásokat, méréseket, melyek fontos támpontot jelentenek az Alapítvány pénzügyi edukációs programjainak továbbfejlesztéséhez. Az Alapítvány megbízásából 2010-ben, 2015-ben és tavaly készült, OECD módszertant használó átfogó kutatások is megerõsítették azt az általános vélekedést, hogy a felnõttek és a diákok pénzügyi ismeretei hiányosak. A leginkább figyelemre méltó eredmény azonban az volt, hogy a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban, különösen a tudatos pénzügyi viselkedést mérõ mutatók esetében van komoly lemaradásban. Ráadásul ezekben az elmúlt 8 évben – a javuló életszínvonal ellenére - elõrelépés helyett épp romló tendencia rajzolódott ki. 

Az alapvetõ pénzügyi ismerek hiánya mellett a legkritikusabb területet az ismeretek gyakorlati alkalmazása jelenti. Mindez megnyilvánul abban is, hogy csak minden ötödik család készít költségvetést, kevesen takarítanak meg rendszeresen, és tízbõl csak négy felnõttnek vannak pénzügyi tervei, céljai. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a családok anyagi helyzete általánosan és jelentõsen javult, a pénzügyi tartalékok nem nõttek, és a váratlan helyzetek –– így például a fõ jövedelemforrás kiesése, nagyobb összegû váratlan kiadások –– kezelésében sem történt elõrelépés. 

Hasonló eredményeket hoztak a kereskedelmi bankok felmérései is, amelyek kimutatták, hogy egyre többen tartják párnacihában a pénzüket, és a megtakarítások hozamával kapcsolatban sok az irreális elvárás. Általánosan jellemzõ, hogy sokan vannak olyanok, akik bár felismerik a megtakarítások fontosságát, mégsem tesznek érte.

Hiányzik az elõremutató családi minta

A kutatási eredmények megerõsítették, hogy a családok jelentõs része nem képes megfelelõ mintát adni a gyermekeknek az életminõséget jelentõsen befolyásoló pénzügyi kérdésekben. Ezért a fiatalok pénzügyi-gazdasági nevelésében elengedhetetlen lenne, hogy a pénzügyi ismeretátadás és szemléletformálás valamennyi iskolában, több tantárgy szerves részeként (pl. matematika, társadalomismeret) és önálló témaként is megjelenjen. Másrészt a pénzügyi oktatás elõsorban gyakorlatorientált programokon, kisebb-nagyobb „pénzügyi élet-leckéken”, mindennapi pénzügyi helyzetek, döntések szimulálásán keresztül lehet eredményes.

Pénzügyi ismeretek a matematikában

Fontos pozitív elmozdulás, hogy a pénzügyek a matematika oktatásba is kezdenek beépülni: a közelmúltban készült el a 9-12. évfolyamosoknak szóló, „Számoljunk a befektetésekkel!” címû, gyakorlatorientált pénzügyi-matematikai feladatokat tartalmazó alapítványi kiadvány. A korszerû pénzügyi oktatási tartalmak tárháza azokkal az 5-8. osztályosoknak készült új matematika munkafüzetekkel is gyarapodott, melyek az Eszterházy Károly Egyetem Oktatásfejlesztõ Intézetével történt szakmai együttmûködés keretében jöttek létre. Az új munkafüzetekben a napi élethez kapcsolódó, gyakorlatias pénzügyi feladatokat tartalmazó „Mindennapi pénzügyek” címû önálló fejezet is helyet kapott.

Élményalapú oktatás a középpontban

Több olyan pénzügyi tudatosságot fejlesztõ program is zajlik ma hazánkban, amelyek szintén élményalapúak, és a tapasztalati úton történõ ismeretszerzést szolgálják. A Budapesti Értéktõzsde és a Pénziránytû Alapítvány „Részvényfutam” nevû tõzsdejátéka virtuális tõkével, de valós piaci környezetben teszi lehetõvé a tõzsdei kereskedést. Érdekes adat, hogy míg az idén a játék 5 hetes idõtartama alatt a BUX index mintegy 1,66 százalékkal emelkedett, addig a középiskolás játékosok átlagos portfóliónövekedése meghaladta a 2 százalékot. Az elsõ tíz diák nem kevesebb, mint 13 százalékos hozamot ért el!

Hasonlóan ígéretes a Készpénzkímélõ iskolák pilot program, mely a 2018/2019-es tanévben valósult meg 14 Pénziránytû iskolahálózati tag középiskolában, a Pénzügyminisztérium, a Pénziránytû Alapítvány és a Mastercard kezdeményezésére. Bár a program még nem zárult le, az online visszamérés alapján számos biztató eredmény mutatkozik.