Az új munkahelyek 85%-át kisvállalatok teremtik
2012.01.17
2002-2010 között az EU-ban a nettó álláshelyek 85%-át kis- és középvállalkozások (kkv-k) teremtették. Ez az érték jelentõsen meghaladja a teljes foglalkoztatás kkv-kra esõ 67%-os megoszlását. Ebben az idõszakban az EU-s vállalkozások nettó foglakoztatása lényegesen megnövekedett, átlagosan 1,1 millió új álláshellyel évente. Ezek az Európai Bizottság által ismertetett, a kis- és középvállalkozásoknak a munkahelyteremtésben vállalt fontos szerepérõl szóló tanulmány friss eredményei.

Évi 1%-os értékkel a foglalkoztatás növekedése a kis- és középvállalkozásoknál 0,5%-kal volt magasabb, mint a nagyvállalatok esetében. Egyértelmû kivételnek számít a kereskedelmi ágazat, amelyben a kis- és középvállalkozások révén történõ foglalkoztatás növekedése mindössze évi 0,7% a nagyvállalatok által képviselt 2,2%-os növekedéshez viszonyítva. Mindez a kereskedelmi nagyvállalatok erõs növekedésének köszönhetõ, különös tekintettel a gépjármûvek kereskedelmére, karbantartására és javítására.

A kisvállalkozások kategóriáján belül a mikrovállalkozások (kevesebb mint 10 foglalkoztatott) felelõsek a vállalkozás területén a nettó teljes foglalkoztatásban elért legmagasabb arányú (58%-os) növekedésért.

Az új (öt évnél fiatalabb) vállalkozások felelõsek továbbá az új munkahelyek túlnyomó többségéért. Az új munkahelyek több mint negyedét (27%) az üzleti szolgáltatásokat nyújtó új vállalkozások teremtik, míg az új közlekedési és távközlési vállalatok minimálisan, mindössze 6%-kal járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez.

Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke, a következõképpen nyilatkozott: „Az európai gazdaság e válságos idõszakában a kisvállalkozásoknak egyre fontosabb szerepük van az új munkahelyek teremtésében. A munkahelyteremtésben vállalt jelentõs szerepük hangsúlyozza a kis- és középvállalkozások minden eddiginél nagyobb létjogosultságát és annak szükségét, hogy minden szinten támogassuk õket. A kis és új vállalkozások egyértelmûen a gazdasági növekedés helyreállításának kulcsfigurái”.

A válság fõbb hatásai: a kisebb vállalkozások gyakrabban számolnak be negatív hatásokról

A felmérés eredményei szerint a gazdasági válság a vállalkozások minden típusán nyomott hagyott, különösen érzékenyen érintve a mikrovállalkozásokat. A 2009/2010-es gazdasági válság eredményeként a munkahelyek száma évente átlagosan 2,4%-kal csökken a kkv-szektorban, szemben a nagyvállalkozásokkal, ahol ez a csökkenés 0,95%-os évente. A foglalkoztatottak számának alakulása 2010-ben még negatív képet mutat, ám a felmérés készítésének idején a 2011-es évre vonatkozó kilátások biztatóbbak. Azon vállalkozások aránya, amelyeknél 2011-ben elbocsátásokra lehetett számítani kisebb volt, mint azon vállalkozásoké, melyeknél 2010-ben az elbocsátások ténylegesen megtörténtek.

A foglalkoztatást érintõ hatásokon túl a válságnak a vállalkozásokra gyakorolt (messze) legsúlyosabb negatív hatása a termékeik és szolgáltatásaik iránti teljes kereslet hanyatlása (a társaságok 62%-a említette ezt), melyet a ügyfélfizetési feltételek erõsödése kísér (a cégek 48%-a említette ezt), végül pedig a forgótõke hiánya, ami a válaszadók 31%-át érintette.

A válsággal szemben fegyvert jelenthet az innovációs képesség

Az innovációnak – úgy tûnik – pozitív hatásai vannak: Innovatív vállalkozások, illetve innovatívabb országok vállalkozásai gyakrabban számolnak be foglalkoztatás-növekedésrõl, és foglalkoztatás-növekedési rátájuk is magasabb.

A felmérés hangsúlyozza, hogy ezek az innovatív kkv-k, illetve innovatívabb gazdaságokban mûködõ társaságok kevésbé sínylették meg a gazdasági válságot. Míg a szerényebb újítónak számító országokban mûködõ vállalkozások 70%-a, addig az innováció terén vezetõ szerepet betöltõ országok mindössze 45%-a említette az összkereslet hanyatlását.

Munkaminõség a kkv-kban

A felmérés a munkaminõség két átfogó dimenzióját különbözteti meg: a foglalkoztatás minõségét és a munkaminõséget. Általánosságban elmondható, hogy a kisvállalkozásokban végzett munka kevésbé produktív, a munkavállalók rosszabbul fizetettek és kevésbé szervezettek, mint a nagyvállalatoknál. Ami a vállalkozás humán erõforrásainak „kedvezõ” oldalát illeti, a mikrovállalkozások a versenytársaikkal szembeni versenyelõnyrõl számolnak be: munkalégkör, a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly, rugalmas munkaidõ-beosztás.