Európában javul a levegő minősége, de a legtöbb ember még mindig az egészségre káros szennyezettségnek van kitéve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss jelentése szerint a 2030-as célok eléréséhez nemcsak több intézkedésre, hanem gyorsabb előrelépésre is szükség lesz.

Bár Európában összességében javul a levegő minősége, a helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2026-os levegőminőségi jelentéséből.

A vizsgálat szerint a finom részecskeszennyezés (PM2,5) és a nitrogén-dioxid (NO₂) esetében a legtöbb régió már megfelel a jelenlegi uniós határértékeknek. Ez azonban csak részben ad okot bizakodásra: az uniós szabályok ugyanis jóval megengedőbbek, mint az egészségügyi szempontból ajánlott értékek.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a legtöbb légszennyező anyag koncentrációja még mindig jelentősen meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányértékeit. Ennek következtében az európaiak több mint 90 százaléka olyan levegőt lélegzik be, amely egészségügyi szempontból nem tekinthető biztonságosnak.

A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy egyes szennyezők esetében még az uniós határértékeket sem sikerül mindenhol betartani. A mérőállomások akár 20 százalékánál továbbra is túl magas a szennyezés, különösen a PM10, a felszínközeli ózon (O₃) és a rákkeltő benzo(a)pirén esetében.

Különösen aggasztó az ózon helyzete: koncentrációja az elmúlt években alig csökkent, miközben 2023-ban mintegy 63 ezer idő előtti halálesethez járult hozzá az Európai Unióban. A helyzetet tovább rontja, hogy a klímaváltozás – a gyakoribb hőhullámok révén – várhatóan fokozza az ózonképződést.

A jelentés szerint a 2030-ra kitűzött uniós célok eléréséhez további, sok esetben nehezen elfogadtatható intézkedésekre lesz szükség. A közlekedési korlátozások vagy az alacsony kibocsátású zónák például több országban társadalmi és politikai vitákat váltanak ki.

Magyarország szempontjából a legnagyobb kihívást továbbra is a szálló por jelenti, különösen a lakossági fűtésből származó kibocsátás miatt. Bár az elmúlt években javulás történt, a probléma szerkezeti okai továbbra is fennállnak.

Az EEA arra is felhívja a figyelmet, hogy a levegőminőség javítása nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is. A szennyezés csökkentése mérsékli az egészségügyi ellátórendszer terheit, és csökkenti a betegségek miatti munkakiesést is. Vagyis a tisztább levegő nemcsak hosszabb életet, hanem alacsonyabb gazdasági költségeket is jelent.

A jelentés hangsúlyozza: a helyi és nemzeti intézkedések önmagukban nem elegendők, különösen az olyan szennyezők esetében, mint az ózon, amelyek nagy távolságokra is eljutnak. A hatékony fellépéshez erősebb európai és nemzetközi együttműködésre van szükség.